3. fejezet

            Wilwarin �s Sora nyikkanni sem mertek. A k�t l�ny megkapaszkodott a szobor-rejtekhely k�peny�nek szeg�ly�ben �s izgatottan kalap�l� sz�vvel figyelt�k, ahogy Yoda �s Windu mesterek tov�bb haladnak, egyre t�volabb ker�lve t�l�k.

            – Legyen �gy – hallott�k Windut. A mester hangj�ba k�telked�s vegy�lt. – De vajon k�szen �llnak erre?

            – K�szen kell �llniuk – mondta Yoda mester. A k�t Jedi befordult a sarkon, besz�lget�s�k egyre kev�sb� volt hallhat�, majd v�g�l csend lett. Wilwarin �s Sora egym�sra meredtek, de kis ideig m�g nem j�tt ki hang a torkukon.

            – A Gy�lekez�! – suttogta v�g�l Wilwarin. Ez volt minden kis Jedi n�vend�k �lma, az els� igazi megm�retet�s�k. A Gy�lekez� k�l�nleges esem�ny �s nagyon fontos szertart�s volt a Jedik �let�ben. Miut�n bet�lt�tt�k a t�z �ves kort, a n�vend�kek egy tapasztalt mester k�s�ret�ben, p�r f�s csoportokban elutaztak a fagyos Ilum bolyg� barlangjaihoz, hogy megszerezz�k az els� f�nykardkrist�lyukat �s meg�p�ts�k az az els� saj�t f�nykarjukat. Mindez nem volt k�nny� feladat: azt mondt�k, az Ilumon sokkal er�sebben van jelen az �l� Er�, mint m�shol, �s csup�n azok tal�lj�k meg a nekik rendelt krist�lyt, akik val�ban m�lt�ak erre �s a Jedik �sv�ny�n haladnak. Minden n�vend�k a Gy�lekez�re v�rt eg�szen kicsi kora �ta. Yoda �s Windu mester pedig az im�nt azt besz�lt�k, hogy Wilwarinnak, Sor�nak �s a t�bbieknek nem kell majd t�z �ves korukig v�rni, hanem a Gy�lekez�re b�rmelyik napon sor ker�lhet m�r!

            Wilwarint teljesen felvillanyozta a saj�t f�nykard gondolata. Innent�l kezdve egy l�p�ssel k�zelebb lesz majd ahhoz, hogy Jedi padawann�, majd lovagg� v�lhasson. Igaz, padawann� �ltal�ban tizenh�rom �vesen v�lt egy n�vend�k, ha valamelyik mester �gy d�nt�tt, hogy maga mell� veszi, de ha a Gy�lekez�t �gy el�re hozt�k, ki tudja, tal�n a padawani st�tuszig sem kell majd olyan sok�ig v�rnia. Ennek a j� h�rnek a f�ny�ben azt is megfontolta, hogy esetleg megbocs�t Sor�nak, ami�rt ut�na settenkedett (felt�ve, hogy nem fogja be�rulni a mesterekn�l, b�r akkor m�r � is ugyanolyan bajban lett volna, mint Wilwarin), amikor �jabb suttog� hang hallatszott m�g�tt�k.

            – V�gre megvagytok!

            Wilwarin �s Sora majd' kiugrottak a b�r�kb�l ijedt�kben. A s�t�tben h�rom szemp�r pislogott r�juk: Turrha, Coria �s Kyle csatlakozott hozz�juk.

            – H�t ti meg mit kerestek itt? – k�rdezte Wilwarin. – �n szoktam egyed�l est�nk�nt k�sz�lni!

            – Fel�bredtem �s nem volt�l az �gyadban. – szipogott Turrha. Coria az utols� pillanatban lend�lt el�, hogy az arc�ra szor�tsa a tunik�ja ujj�t, elfojtva ezzel a lasat hatalmas t�sszent�s�t. Turrha megr�zk�dott �s legal�bb egy mar�knyi sz�rt sz�rt sz�t a leveg�ben. A t�bbiek h�traugrottak.

            – F�j...

            – Bocsi – t�r�lte meg az orr�t Turrha imm�r a saj�t tunikaujj�val. Legal�bb a t�sszent�se nem csapott zajt. A fi� b�nb�n�an n�zett Wilwarinra. – Megijedtem, hogy esetleg te is megbetegedt�l �s elvittek, azt�n Kyle is �szrevette, hogy Sora is hi�nyzik... �gy ut�natok j�tt�nk. Tudod, j� nyomk�vet� vagyok.

            – Semmi baj – Wilwarin halv�nyan elmosolyodott �s sz�tt�rta a karjait. Turrh�ra sosem tudott igaz�n haragudni, b�rmilyen butas�got is csin�lt. – Legal�bb most m�r l�tj�tok, �jszaka milyen szuper ez a hely!

            – �n egy kicsit f�lek, nem szabadna itt lenn�nk – vallotta be Coria. – A mesterek nem v�letlen�l n�zik rossz szemmel az esti k�sz�l�st.

            – Akkor mindj�rt elfelejted ezt, ha megtudod, mit hallottunk Sor�val – Wilwarin most m�r sz�lesen vigyorgott �s suttogva besz�molt Turrh�nak, Coria-nak �s Kyle-nak a k�t Jedi mester kihallgatott besz�lget�s�r�l.

            – Azt mondt�k, mi is megy�nk majd a Gy�lekez�re? – k�rdezte felder�l� arccal, izgatottan Kyle. – Nem mondod komolyan!

            – Lesz saj�t f�nykardunk! – b�logatott lelkendezve Wilwarin.

            – Az is lehet, hogy mi lesz�nk az els� n�vend�kek, akik ilyen fiatalon r�szt vesznek a Gy�lekez�n – tette hozz� Coria. Az �t n�vend�k csillog� szemekkel k�pzelte el, milyen lesz majd, amikor visszat�rnek a Jedi Templomba az �jonnan elk�sz�tett, saj�t f�nykardjaikkal. Tal�n m�g az egyik mesternek is megakad rajtuk a tekintete �s azonnal felk�ri valamelyik�ket a padawanj�nak!

�lmodoz�suknak a folyos� v�g�r�l kopog� gyors l�ptek zaja vetett v�get.

– Most azt�n fut�s! – sz�lt a t�bbiekre Wilwarin, aki azonnal �rz�kelte, hogy b�rki is k�zeledik, tiszt�ban van azzal, hogy valaki vagy valakik a folyos�n k�sz�lnak. A gyerekek szaladni kezdtek, az �len Wilwarinnal. A kisl�ny �lesen bekanyarodott a szomsz�dos folyos�ra, majd a kertek fel� vette az ir�nyt. T�bbsz�r el�fordult m�r, hogy siker�lt ott elb�jnia a m�rges Windu, Ki-Adi-Mundi vagy egy m�sik mester el�l, �s most nem csak mag�ra kellett gondolnia, hanem valahogy el kellett b�jtatnia Turrh�t �s Cori�t, na meg az�rt Sor�t �s Kyle-t is. Nem szerette volna, ha a bar�tai miatta kapn�nak ki. Szerencs�re nem voltak t�l messze a lehets�ges rejtekhelyt�l �s n�h�ny kanyar ut�n m�r meg is �rkeztek.

A Jedi Templom kertje (egyik a t�bb k�z�l) hatalmas volt. S�r�, buja n�v�nyek rengetege fogadta a beront� n�vend�keket. Itt olyan n�v�nyfajok is megtal�lhat�ak voltak, amelyek m�s vil�gokban ritkas�gnak sz�m�tottak vagy �ppen kihal�ban voltak. A bej�ratt�l sz�les �s sz�k �sv�nyek egyar�nt vezettek beljebb, t�volabbr�l egy patak csobog�sa hallatszott. Wilwarin szeretett a kertben tart�zkodni. A hely b�k�t �s nyugalmat �rasztott mag�b�l, ide mindig el tudott vonulni �s �j helyeket is felfedezni egyar�nt. Most egy darabig az egyik keskenyebb �sv�nyen szaladt, majd miut�n meggy�z�d�tt arr�l, hogy a t�bbiek m�g mindig k�vetik, bev�gott egy boz�tosba. Az �gak zizegve hajoltak f�lre, ahogy az �t gyerek f�jtatva-lihegve �tv�gott k�z�tt�k a s�t�tben. Most bizony �r�ltek volna Turrha hull� bund�j�nak, ugyanis a n�v�nyek alaposan �sszekarcolt�k a v�gtagjaikat. Wilwarin mintha v�z z�g�s�t hallotta volna a k�zvetlen k�zelb�l, ami elnyomta a zajukat, �gy arra vette az ir�nyt.

– Gyertek!

�szrev�tele helyesnek bizonyult. N�h�ny pillanat m�lva egy gy�k�ren �tbukva kiesett egy kis tiszt�sra, amelynek sz�l�n egy apr� v�zes�s zubogott, s�t, a szikla, amelyr�l lez�dult, mintha egy barlangocsk�t is rejtegetett volna. Wilwarin gyorsan beterelte Turrh�t, Coria-t, Sor�t �s Kyle-t, majd maga is beugrott a hasad�kba, amelyben �ten �ppen k�nyelmesen elf�rtek. Kis ideig csak egym�s liheg�s�t hallott�k. Coria s�padtan lapult a falnak, Turrha igyekezett mozdulatlann� dermedni, Sora pedig a kifullad�s miatt egyel�re nem jutott sz�hoz, de a tekintet�n l�tszott, hogy lenne megjegyz�se a helyzetet illet�en. Wilwarinon k�v�l egyed�l Kyle t�nt eg�szen j�kedv�nek, mintha �t is �r�mmel t�lt�tte volna el a vesz�lyess� v�l� kis kaland. �pp siker�lt valamelyest lecsillap�taniuk a l�legzetv�tel�ket, amikor zizegni kezdett a boz�tos. A nyomukat �z� Jedi mester a k�zelben keresg�lt, de nem l�pett ki a tiszt�sra, mintha nem t�nt volna fel neki a par�nyi z�ld ter�let a szikl�val �s a kis v�zes�ssel. Az �t n�vend�k egy darabig hallotta a motoszk�l�s�t, l�ptei zaj�t, majd a neszek t�volodni l�tszottak �s v�gleg elhaltak. Meg�szt�k.

– Elment – s�hajtott megk�nnyebb�lten Coria. �t m�g sosem kapt�k rajta semmif�le szab�lyszeg�sen �s a gondolatt�l, hogy a Jedi mesterek csal�dni fognak benne, m�g mindig remegett a l�ba.

– Nem sokon m�lt… ilyet soha t�bbet! – adott v�gre hangot a v�lem�ny�nek Sora. Wilwarin sz�r�san n�zett r�.

– Ugye nem fogsz bek�pni minket?

– Nem vagyok h�lye – h�zta fel az orr�t Sora. – Meg h�t… �n ink�bb �sszetartan�k veletek, mint hogy ellenetek forduljak. Elv�gre, egy csapatban vagyunk.

Wilwarin elmosolyodott. Tal�n Sora sem volt annyira rem�nytelen, mint els�re gondolta. A k�z�s kaland pedig �sszehozta �ket.

– Bar�tok? – n�zett Sor�ra �s Kyle–ra. Mellette Turrha lelkesen b�logatott.

– Bar�tok – ism�telte meg egyszerre Sora �s Kyle. A gyerekek vid�man l�ptek ki a barlangb�l �s az sem zavarta �ket, hogy a kis v�zes�s a nyakukba z�dult. A sok fut�s �s izgalom ut�n j�l esett a hideg.

– Am�gy szuper ez a hely – n�zett k�r�l a tiszt�son Wilwarin. – Itt b�rmit lehet csin�lni �s b�rmikor magunkban lehet�nk.

– Visszaj�hetn�nk m�g – vetette fel Turrha.

– Ha lesz id�nk – mondta Sora. – Yoda �s Windu mesterek nem csak a Gy�lekez�r�l besz�ltek. Seg�ten�nk kell majd a mindennapos munk�kban is.

A Jedi n�vend�kek els�dleges feladata a Templomban term�szetesen a kik�pz�s, az Er� �tj�ra val� r�hangol�d�s volt. Azonban az id�sebb, tizen�ves n�vend�keknek m�s feladataik is voltak, k�l�nb�z� ter�leteken seg�tettek be a mestereknek �s a szem�lyzeti droid egys�geknek. Volt, aki a konyh�n dolgozott, m�s az Arch�vumban seg�dkezett a k�nyvt�rosoknak vagy a takar�t�droidokat vez�nyelte. Hiszen a Jedik k�ldet�se a k�z�ss�g szolg�lata is volt, ezek a feladatok pedig kiv�l� alapot adtak mindehhez. Egy-egy kiemelked�en tehets�ges n�vend�ket (mint p�ld�ul Coria volt a gy�gy�t�s ter�n) fiatalabb kor�ban is kik�rhettek seg�teni, alapj�raton viszont t�z �ves koruk ut�n osztott�k be �ket.

– Jajj, csak ne a mosd�fel�gyeletet b�zz�k r�m – mondta r�m�lten Turrha. – Kik�sz�l�k a szagokt�l!

– Szerintem ezt nem fogj�k megkock�ztatni a mesterek – kuncogott Wilwarin. – Mindent �sszesz�r�z�l. Ami engem illet, mindegy, hova osztanak be, b�r �gy �rzem, nem fogok j� munk�t kapni. Itt az es�ly�k a mestereknek, hogy megtorolj�k a sok kih�g�somat.

– Nekem csak az sz�m�t, hogy legyen ott computer, ahova tesznek – mondta Sora. – Vagy b�rmilyen jav�tanival�.

Az �t n�vend�k k�rbe �lt a kis tiszt�son, a v�zes�s mellett. M�g hossz� ideig tal�lgatt�k, hogy kit milyen munk�ra fognak majd beosztani. Ami azonban enn�l is sokkal jobban izgatta �ket, az a Gy�lekez� �s a saj�t f�nykardjuk megszerz�s�nek gondolata volt. Vajon milyen lesz az Ilum bolyg� jeges barlangjaiban? Milyen pr�bat�telek el� fogja �ket �ll�tani az Er�? Melyik mester fogja �ket k�s�rni �s kinek hogy fog majd kin�zni a f�nykardja? V�laszt az �j bar�tok term�szetesen egyik k�rd�s�kre sem kaptak m�g, azonban �r�kig elbesz�lgettek a rejtett hely�k�n, mik�zben a mesters�ges �gbolt csillagai halv�nyan pisl�koltak a fej�k felett.