1. fejezet

Fellobbantak a l�ngok. El�sz�r csak egy, majd m�g egy, azt�n t�bb. �sszesen nyolc. Aznap.

A Jedi Templom egyik bels� term�ben megkezd�d�tt a b�cs�ztat�s. Komor csend telepedett a jelenl�v� mesterekre, akik a k�r�l�tt�k �ll� nagy csapatnyi n�vend�k felett �rk�dtek. Azok rendezett sorokban, meredten n�zt�k, ahogy a t�z lassan k�rberagyogja a lepellel letakart halottakat. N�h�nyan szipogtak, s�rdog�ltak. Egy Jedi lovag megtanul elengedni, elfogadja, ha valaki eggy� v�lik az Er�vel �s nincs t�bb�. �k azonban m�g csak kisgyermekek voltak, �s a bar�taikat vesz�tett�k el.

Wilwarin �sszeszor�totta a sz�j�t �s az �kl�t, �s minden igyekezet�vel azon volt, hogy ne s�rjon. N�vend�kt�rsai k�z�tt �lldog�lva a l�ngokba b�mult �s azon gondolkodott, hogy b�r a Jedik �lete nem k�nny�, neki �s a t�bbieknek m�g eg�szen biztosan nem kellett volna tal�lkozniuk a hal�llal. Kilenc �ves volt. Azok sem voltak id�sebbek n�la, akikt�l ezen a csendes szertart�son b�cs�ztak. A mesterek mindent megtettek, hogy a n�vend�kek fel tudj�k dolgozni a t�rt�nteket, hogy a gy�sz, a b�nat vagy a harag ne em�ssze el �ket. Nem volt k�nny� dolguk az ut�bbi id�ben.

A Jedi Templom falai a biztons�got, v�delmet jelentett�k a k�lvil�ggal szemben. A b�ke �s nyugalom szigete volt ez, otthon azoknak a gyermekeknek, akikb�l egyszer majd Jedi lovag lesz. Azonban a j�rv�nyt m�g a Templom falai �s a Jedik t�bb ezer �ves b�lcsess�ge sem tudt�k visszatartani.

Senki sem tudta, hogyan ker�lt be. A Templomba a galaxis minden t�j�r�l �rkeztek Jedik, k�ldet�sr�l visszat�r� lovagok �s �jonnan felfedezett Er�-�rz�kenyek is. Tal�n valamelyik t�volabbi vil�g �l�fl�r�j�b�l sz�rmazott a v�rus, tal�n az egyik rakom�nnyal egy�tt �rkezett �szrev�tlen�l. Fel�t�tte a fej�t �s gyorsan terjedt. Legink�bb a gyerekek betegedtek meg, a j�rv�ny k�m�letlen volt. A Gy�gy�t�s H�za hamar megtelt kis fert�z�ttekkel, �s ami m�g f�j�bb volt, sokak szervezete nem tudta legy�zni a betegs�get. A n�vend�kek csoportjai megfogyatkoztak. Egyre t�bb gyermek hi�nyzott a kik�pz�sr�l, egyre t�bben haltak meg. N�h�ny n�vend�knek siker�lt meggy�gyulnia, n�h�nyan pedig mintha immunisak lettek volna a betegs�gre, el sem kapt�k. A Jedik tan�cstalanok voltak, hiszen semmilyen logika nem volt abban, ki fog megbetegedni �s ki nem. Egyetlen dolog volt csak biztos: a vesztes�g.

Wilwarin vigasztal�an fogta meg a mellette �ll� Coria kez�t. A mikkiai kisl�ny csendesen zokogott. Wilwarin bal oldal�n m�sik bar�tja, Turrha nyelte a k�nnyeit. A lasat fi� egyike volt azon keveseknek, akik kigy�gyultak a titokzatos betegs�gb�l. B�r az ereje m�r visszat�rt �s a gy�gy�t�k szerint teljesen t�netmentes volt, arca m�g beesettnek l�tszott, bund�ja pedig nagy foltokban hi�nyzott �s m�g mindig hullott kiss�. A h�rom bar�t �sszekapaszkodott, �s kiv�telesen most egy mester sem sz�lt r�juk.

A b�cs�szertart�s gyors volt, ak�r az eddigiek. Rendszerint alkonyatkor tartott�k �ket. Ut�na vacsora k�vetkezett, majd esti medit�ci� �s alv�s, de az ut�bbi id�ben a mesterek nem ragaszkodtak t�lzottan a rendszerhez. Aludni vonulni term�szetesen tov�bbra is ugyanakkor kellett, de a vacsor�t ki lehetett hagyni, ha valakinek nem volt �tv�gya, a medit�ci�t hely�t pedig �tvett�k a gondoz� mesterrel val� vigasztal� besz�lget�sek. Minden n�vend�k csoportnak volt egy gondoz� mestere, aki vigy�zott r�juk �s igazgatta a mindennapjaikat, eg�szen kicsi koruk �ta. Wilwarinnak �s a csoportj�ba tartoz� gyerekeknek Leene Jedi mester, egy kedves chagrian n� viselte a gondjukat, mi�ta a Jedi Templomba �rkeztek alig n�h�ny �vesen. A j�rv�ny kit�r�se �s t�rsaik elveszt�se �ta a n�vend�kek jobban ig�nyelt�k a feln�ttek k�zels�g�t, megnyugtat� szavait, mint a sz�raz leck�ket.

Wilwarin �s bar�tai viszont rendszerint ell�gt�k ezeket a besz�lget�seket. �k h�rman egy�tt dolgozt�k fel a gy�szt, elvonultak �s magukban voltak. N�ha nagyokat hallgattak, m�skor k�z�sen gyakorolt�k a medit�ci�t vagy a f�nykarddal val� v�v�st. Ez ut�bbiban Wilwarin kiemelked�en tehets�ges volt, tal�n a legjobb a koroszt�ly�ban. Talpraesett, lobban�kony term�szet� �s sokszor zabol�tlan kisl�ny volt, aki jobban szeretett a saj�t feje ut�n menni �s gyakran a cs�nytev�sekt�l sem riadt vissza. A v�v�s viszont mindig lek�t�tte �t. Bar�tainak is megvolt a maga er�ss�g�k. Coria p�ld�ul nagyon okos volt �s mindemellett sz�p is, ami Wilwarin szerint kiss� csal�s volt, mert valaki vagy okos, vagy sz�p, de nem mindkett� egyszerre. Turrha pedig a faj�nak k�sz�nhet�en felt�n� jelens�g volt hatalmas alakj�val �s erej�vel, de az ijeszt� k�ls� m�g�tt igencsak kedves szem�lyis�g rejt�z�tt. Senki sem tudott olyan �szt�n�s szak�rtelemmel �s olyan gyeng�den b�nni b�rmif�le �llattal vagy n�v�nnyel, mint Turrha, m�g akkor is, ha p�ld�ul egy gundarkfi�k�r�l volt sz�.

Wilwarin, Turrha �s Coria m�r nagyon kicsi koruk �ta bar�tok voltak. A kis csapat szinte minden idej�t egy�tt t�lt�tte �s a jelenlegi helyzetben m�g Leene gondoz� mester sem feddte meg �ket, ami�rt nem vettek r�szt az alv�s el�tti besz�lget�seken. Ezen az est�n azonban, amikor a h�rom n�vend�k m�r �ppen k�sz�lt, hogy kisurranjon a lak�k�rzet�kb�l, el�llta az �tjukat �s visszatess�kelte �ket a terembe.

– Ma biztosan maradnotok kell – jelentette ki kedvesen, de ellentmond�st nem t�r� hangon. – L�togat�nk lesz.

Wilwarin, Turrha �s Coria k�rd�n pillantottak �ssze. Wilwarin v�g�l megvonta a v�ll�t �s le�lt az �gy�ra, k�rbej�ratva tekintet�t a lak�k�rzeten. �sszesen hatan voltak jelen, a t�bbiek �gya �resen �rv�lkodott. Az � csoportj�b�l is elvesz�tettek t�bbeket, n�h�nyan pedig a Gy�gy�t�s H�z�ban fek�dtek.

A n�vend�kek nagyj�b�l t�z �ves korukig voltak a r�juk vigy�z� gondoz� mester fel�gyelete alatt. Az egy csoportba tartoz�k az idej�k nagy r�sz�t egy�tt t�lt�tt�k �s a lak�k�rzet�k is k�z�s volt. Amikor el�g id�sek lettek, kiker�ltek a gondoz� mester kezei k�z�l �s minden n�vend�k saj�t kis szob�t kapott. A csoportok megmaradtak ugyan, egy�tt gyakoroltak, medit�ltak �s �tkeztek, de mindenkinek lett egy szem�lyes kis zuga �s t�bb lehet�s�ge az �n�ll�s�gra. Wilwarin alig v�rta m�r, hogy elj�jj�n ez az id�. Persze szerette Leene gondoz� mestert (aki szerencs�j�re nem volt t�l szigor�) �s j�l kij�tt a t�rsaival is, de a saj�t szoba gondolata igencsak cs�b�t� volt. M�r csak az�rt is, mert onnan sokkal k�nnyebben lehetett kil�gni csatangolni vagy �ppen szab�lyokat szegni, �s att�l kezdve selkath n�vend�kt�rsa, Venka bugybor�kol� horkol�s�t sem kellett volna hallgatnia.

– Mit gondolsz, mi lesz ma este? – k�rdezte suttogva Turrha, mik�zben felm�szott Wilwarin mell� �s helyet foglalt a takar�n.

– Tal�n valamelyik gy�gy�t� mester j�n, hogy megn�zze, nincsenek-e t�neteink – tal�lgatott Wilwarin. Turrha megborzongott.

– Csak ne sz�rjanak meg! Mi�ta meggy�gyultam, �lland�an szurk�lnak, h�tha tal�lnak valamilyen ellenanyagot a v�remben.

– Ne agg�dj, nem hiszem, hogy ma este b�ntan�nak. Ma egyszer m�r vettek mint�kat – nyugtatta meg Coria, aki tehets�g�nek k�sz�nhet�en alkalmank�nt seg�tett a gy�gy�t�knak. � is csatlakozott bar�taihoz �s izgatottan v�rt�k, ki lesz a l�togat�juk.

Nem is egy l�togat�juk volt, hanem t�bb. Alig f�l tucatnyi vel�k egykor� n�vend�k �rkezett, Wilwarin eml�kei szerint Nej Aren gondoz� mester csoportj�b�l, aki jelenleg a Gy�gy�t�s H�z�ban l�badozott. A gyerekek �sszeh�z�dtak, belekapaszkodva a holmijaikba, amelyek �gynem�st�l elf�rtek a karjaikban, �s megszeppenten pislogtak k�rbe. Nem m�s vezette �ket, mint Yoda mester, a Jedi Tan�cs rangid�s tagja. Az apr� mester (b�r volt m�r n�h�ny n�vend�k, aki m�retben f�l� tornyosult) hihetetlen�l �reg volt �s hihetetlen�l b�lcs. G�cs�rt�s botj�ra t�maszkodva lassan v�gigfuttatta tekintet�t Wilwarinon �s t�rsain, akik a nekik tan�tottak szerint k�sz�nt�tt�k az �rkez�ket.

– �dv neked, Yoda mester, �s �dv nektek is – zengte egyszerre a hat n�vend�k, Leene gondoz� mester nagy �r�m�re. Yoda mester lassan biccentett a gyerekeknek.

– �dv, ifjak. Elszomor�t� id�k ezek, elszomor�t�ak. Tudom, bennetek is, sok k�rd�s kavarog – mondta. – Kif�rk�szhetetlenek, az Er� �tjai, tudj�tok ezt. Gondoz� mester n�lk�l maradt, ez a csapat – folytatta �s a vele egy�tt �rkezett n�vend�kek fel� b�k�tt a botj�val. – T�rsakat is vesz�tettek, ak�rcsak ti. Befogadta �ket, a k�r�semre, Leene mester. �j csoportt�rsaitok, azok lesznek �k.

– �sszevonj�k a k�t csoportot, Yoda mester? – sz�lt k�zbe k�rd�n Wilwarin, f�k�pp az�rt, mert Turrha mellette el�g elveszett k�pet v�gott Yoda fogalmaz�s�t illet�en. Leene gondoz� mester csendben megcs�v�lta a fej�t a h�tt�rben; m�r megszokta, hogy Wilwarin k�l�n�sebb enged�lyk�r�s n�lk�l sz�lt bele b�rmibe �s ha �gy tartotta kedve, ak�r egy mester szav�ba is belev�gott. Yoda mester komolyan n�zett a l�nyra.

– Igen. Egy csapat lesztek, mostant�l. Napjaitokat egy�tt t�ltitek.

– Nej Aren mester visszat�r majd? – k�rdezte most egy s�padt, fekete haj� l�ny az �jonnan �rkezettek k�z�l.

– Erre az Er� tudja csak, a v�laszt – mondta neki az �reg mester. – Az Er�ben b�zzatok, ifjak, mindig.

Azzal t�vozott, mag�ra hagyva a n�vend�keket, akik tov�bbra is megszeppenten toporogtak a terem k�zep�n. Leene gondoz� mester odasietett hozz�juk �s kedves mosollyal terelte �ket Wilwarin�k fel�.

– V�lasszatok magatoknak egy �res �gyat. Mostant�l ez lesz a csoportk�rletetek. Ne agg�djatok, minden rendben lesz, az Er� akarata szerint – mondta �s v�gign�zett rajtuk, majd Wilwarin�kon is. – Ismerkedjetek, besz�lgessetek. Adok nektek egy kis id�t magatokban lefekv�s el�tt. Term�szetesen �n is itt leszek, ha b�rkinek sz�ks�ge lenne r�m, de ez az este els�sorban a ti�tek. Biztos vagyok benne, hogy �j bar�tokra fogtok lelni egym�s k�z�tt.