Kicsit agg�dtam, mit akarhat Obi. 'R�j�tt valahogy a Brickes dologra?' R�ad�sul nem is a fogad�teremben volt, el�tte �llt, kint az es�ben.
– Ardenis, mit keresel itt? Mindegy, k�rlek most ne maradj! V�rok valakire...
'Mir�l besz�l ez az idi�ta?'
– Khm igen, Obi-bubi... R�m.- Nyomtam meg az utols� sz�t... 'Mi a fene folyik itt, mit evett Mesti?'
– Mester!-jav�tott ki szigor�an azt�n felvont szem�ld�kkel folytatta- R�d? �n? Oh.- ekkor l�that�lag meg�rtett valamit, d�h�sen h�zta �ssze a szem�t... �n viszont teljesen el voltam veszve.
– Obi, m�gis kire sz�m�tott�l?
– H�t...�h.. Rem�ltem, hogy iz��. Valaki m�s...�gy �rtem, �gy volt, hogy Satine hercegn�...
– Bolond gundark, mi a kriffnek h�vt�l engem ide, ha Satine-al van randid?- Csengett a f�lem a d�ht�l, r�ad�sul m�g mindig meg voltam f�zva. Tudtam volna mit kezdeni egy puha meleg paplannal. Ehelyett �lltunk kint az es�ben- mert persze Mestinek itt is t�lz�sba kell esnie, nem v�rhatja a h�lye bar�tn�j�t a fogad�szob�ban, ki kell j�nnie mindenk�pp...- �s v�rtuk, hogy az az elmebeteg sz�ke...
– �n nem h�vtalak, Ardenis. Neked van tehets�ged hozz�, hogy a leglehetetlenebb helyen �s id�ben bukkanj fel.
– Na, ebb�l el�g. Meghalsz.- F�nyes z�ld �vet rajzolt az aktiv�l�d� f�nyszably�m, �s l�ttam a szem�ben, hogy kezd megijedni.
– Ardenis, nyugodj meg!
– Nem!- Azt hiszem, ezt volt az els� alkalom, hogy ny�ltan ellenkeztem vele. Nem akartam, nem voltam hajland� megnyugodni. Ideje sem volt tov�bb gy�zk�dni engem, �pphogy ki tudta v�deni a csap�st. De � sem volt nyugodt. Nem a szok�sos v�dekez� st�lus�ban harcolt, nem �gy, ahogy azt a Templomban tan�tj�k. Nyerni akart, a gy�zelem motiv�lta �s ir�ny�totta. Mindkett�nk energi�ja, csatad�he izzott az Er�ben. Csap�sok �s h�r�t�sok k�vett�k egym�st, �s a m�rges vagdalkoz�st sz�pen lassan felv�ltotta el�bb a hideg logikai harc, majd a j�t�k, a p�rbaj �lvezete. A mozdulatok kisz�m�tott koreogr�fi�ja eleg�nsan vezetett a v�rhat� v�gkifejlet ir�ny�ba: Obi-Wan nyertesk�nt csavarta h�tra a kezem. �reztem a l�legzet�t a nyakamon, �reztem, hogy f�radt, de kem�nyen tartotta a csukl�mat.
– Eressz el, Obi!- mocorogtam k�nyelmetlen�l.
– Mi�rt?- k�rdezte g�nyosan. 'Mi�rt? H�t mert piszkosul f�j, te aljas d�g.' De ezt persze nem voltam hajland� kimondani.
– Beleszuszogsz a nyakamba. Csikizel.
Erre viszont azonnal elengedett, de a ment�lis v�delm�t nem siker�lt el�g gyorsan fel�ll�tania, �rzetem, hogy zavarban volt.
Mag�hoz h�vta a kardomat �s t�tov�n nyomta a kezembe.
– Nem �rtem Ardenis... Mi a t�rt�nt vel�nk?
– Te t�rt�nt�l vel�nk- grimaszoltam m�rgesen. Nem ez lett volna a legjobb v�lasz, de m�g mindig kicsit d�h�s voltam. � viszont nem lett m�rges.
– �gy �rtem, mikor fiatalok voltunk, majdnem egym�st v�lasztottuk. Egy eg�sz �letet egym�ssal!- �gy t�nt, az �n oldalamon elt�lt�tt �let gondolata m�g j�val harminc f�l�tt is megr�m�tette.
– Tudom, �n sem hiszem el...- vontam fel a szem�ld�k�met- Fiatals�g, bolonds�g!
– Nem erre gondoltam- n�zett r�m szigor�an-Nem tudn�d egy kicsit sz�neteltetni az ir�ni�t?
– Nem- v�laszoltam vid�man- Ez�rt vagyok ilyen b�jos...
– Egy�ltal�n nem vagy b�jos-d�rm�gte.
– Pontosan- b�tor�t�an r�mosolyogtam; elv�gre � volt h�res a s�t�t humor�rz�k�r�l... De hi�ba, nem voltunk egy hull�mhosszon.
– Hogy lehet az-morfond�rozott- hogy valah�nyszor meg akarok veled besz�lni valamit, a dolgok borzalmas vit�ban �rnek v�get?
Nem volt teljesen vil�gos, mire akart c�lozni, de akadt egy meglehet�sen j� tippem.
– Politikus vagyok, te pedig diplomata Jedi. Ha mi nem �rt�nk egyet, ott biztos, hogy h�bor� lesz.
– Nem kellene annak lennie.- Azokkal a h�ly�n csillog� k�k szemeivel, nagyon komor tekintettel meredt r�m.
– Nem.
– M�rges vagy r�m.
– Te vagy m�rges r�m.
– Mi�rt lenn�k?- meredt r�m �rtetlen�l.
– Nem tudom Obi. De nem vagyok vak. Az�ta vagy d�h�s r�m, hogy visszaj�ttem a Rendbe. Csak nem �rtem mi�rt...
– Ez..ez az eg�sz ostobas�g.-R�zta a fej�t.
– L�gy �szinte Obi-Wan, most az egyszer!
– Mindig az vagyok!- m�ltatlankodott.
– �r�lt�l, hogy visszaj�ttem? �r�lt�l, hogy a padawanod lettem?
Nem v�laszolt, de az elford�tott tekintet �nmag��rt besz�lt.
– Mi�rt?-k�rdeztem szomor�an. T�nyleg nem �rtettem, mi rosszat tettem neki.
– Ezt nem mondhatom el Ardenis. Most m�g biztosan nem.
– Hagyjuk- v�gtam r� gyorsan �s elfordultam. Igen, az Er�ben j�l el tudtam rejteni a f�jdalmamat, de a k�nnycseppek �rulkod�ak lettek volna.
Hallottam ahogy leveg�t vesz, mint aki mondani akar valamit, azt�n elhallgatott. R�vid cs�nd ut�n �reztem, ahogy v�ltozik az Er�ben a hangulat.
– Kih�vlak!-egy�rtelm�en oldani akarta a fesz�lts�get. -Nem szabad �sszeveszn�nk minimum....egy h�napig.
Mosolyogva fordultam vissza, �s belecsaptam a kiny�jtott tenyer�be.
– R�szemr�l rendben-M�r meg volt a tervem, szinte biztos voltam benne, hogy nem fogunk veszekedni az elk�vetkez� h�napban.
– Semmi cinikus megjegyz�s!- Vonta fel a szem�ld�k�t.
– Semmi-r�ztam a fejem, b�r tudtam, hogy ez nehezebb lesz. – Megn�zed vel�nk a versenyt?-v�ltottam hirtelen t�m�t.
– Persze. �s nem csak �n, Szen�tusi k�ld�tts�g is j�n. Valami �nneps�get is akarnak csapni- h�zta fel az orr�t.-Tudn�m mi �nnepelni val� van ezen az eg�szen-motyogta maga el�.
– Oh. H�t, mi el�g es�lyes, hogy veszt�nk. Borzaszt� f�radtak a sr�cok.
– Sr�cok?-n�zett r�m k�rd�leg. Azt hiszem fur�n hangozhatott a politikus sz�j�b�l az ilyesmi.
– H�, �n is tudok v�ltozni-vigyorogtam r�, �s v�llba bokszoltam. – �uu.- Nem kellett volna, v�gtelen�l k�nos volt, ahogy f�jk�ltam az �kl�met. De legal�bb neki is f�jt.
– Azt hiszem jobban kedveltelek kir�lyn�k�nt- d�rzs�lgette a v�ll�t.- Akkoriban nem verekedt�l ennyit.
– Dehogynem. De mindketten tudjuk, hogy az �n harcter�letem els�sorban a szavak szintje �s nem a f�nykard�.
– H�t azt hiszem ennek bizony�t�k�t l�thattuk az el�bb.- v�laszolt fapof�val.
– Hm. Semmi ir�nia, eml�kszel?
�nnep�lyesen b�lintott. K�zben lassan ballagtunk visszafel� a sz�ll�sra. Csuromvizesek voltunk mindketten �s m�r csak �r�k maradtak a versenyig. Az�rt b�ztam benne, hogy Wilwarin legal�bb rendes felk�sz�t�st ad a katon�knak. 'Vel�k sose sz�rna ki annyira, mint vel�nk.'
– M�g egy fogad�s? -sz�laltam meg sz�rakozottan. Gyanakodva n�zett r�m.
– Wilwarin pokolian megfizet ez�rt.- Fejtettem ki s�t�ten. Ugyanis k�zben �n magam is r�d�bbentem, hogy az eg�sz randev� az � mesterked�s�nek k�sz�nhet�.
Obi-Wan sikeresen elrejtette a mosoly�t- hiszen term�szetesen mindketten tudtuk, hogy �n voltam az abszol�t vesztese a t�rt�netnek, m�g � csak egy j�t p�rbajozott- �s komolyan b�lintott.
– Rendben.
�s mindamellett, hogy sz�momra is hihetetlennek t�nt, Obi-wan szem�ly�ben hal�los sz�vets�gesre tettem szert. Obi ugyanis templomszerte h�res volt a komisz cs�nytev�seir�l. Biztosan tudtam, hogy v�r�s bar�tn�m kem�nyen fog fizetni a beavatkoz�s�rt.

Mikor elv�ltunk egym�st�l, szinte rohanva igyekeztem vissza a sz�ll�somra... Ennek megfelel�en kis h�j�n feld�nt�ttem Kregget, aki paprikapirosan kezdett el ordib�lni velem, hogy m�gis mit k�pzelek. M�r �pp nyitottam volna a sz�mat, hogy j� reggelt k�v�njak neki, amikor K�l�nc megjelent m�g�ttem. Erre Kregg hirtelen elhallgatott, hal�ls�padt lett. Egy hossz� pillanat ut�n sarkon fordult �s elt�nt a folyos�n. 'H�t ezeket meg mi lelte?' n�ztem d�bbenten K�l�ncre, aki meg f�lig pirosan vizsg�lta a saj�t l�b�t... De nem volt id�m hosszasan elgondolkozni ezen.
– Tal�lkozunk a v�r�ban, K�l�nc. Siess, �n is mindj�rt ott leszek, csak �t kell �lt�zn�m!
B�lintott, �n meg elrohantam a szob�mba. Gyorsan sz�raz ruh�t kaptam magamra �s m�r v�gtattam is tov�bb, a csapathoz. Mindenkit ott tal�ltam, a v�rakoz� teremben, Wilwarin odacs�d�tette Cody�kat is, �gy az eg�sz t�rsas�g szemtan�ja lehetett, ahogy egy �ri�si t�sszent�s k�zepette berobbantam az ajt�n.
– �db bindedkinek!-Khmkhmhr�ghk.- Sz�val sziasztok.
– Parancsnok-v�gta ki a csapat a d�szszeml�s tisztelg�st.
– Erre semmi sz�ks�g-r�ztam meg a fejem. -Pihenj! �ljetek le!
Wilwarin �vatosan n�zett r�m, nem tudta, mire sz�m�that. Gyorsan sz�m�ztem a fejemb�l a kiv�gz�s�hez kapcsol�d� gondolatokat, �s biztat�an r�mosolyogtam. 'A bossz� v�rhat, elv�gre ann�l �desebb. Most a verseny a fontos.'
– Nem k�sz�ltem hossz� sz�noklattal. Meg tudj�tok csin�lni �s Brickel meg is csin�lt�tok. Figyeljetek egym�sra! A feladatra figyeljetek, ne a versenyre! Teljes�teni akarjatok, ne nyerni! Mindent bele!
– �ljen- ugr�ltak fel egyszerre. Kicsit megzavarodtam, nem sz�m�tottam ilyen reakci�ra.
– Vigy�z!- Csattant Wil hangja.-Katon�k, ut�nam!
�s fegyelmezett menetoszlopban kivonultak a k�zd�t�rre, a szimul�ci�s terembe.
G�rcsben �llt a gyomrom am�g Lama Su elmagyar�zta a szen�tusi deleg�ci�nak a verseny k�r�lm�nyeit. Azt�n felolvast�k a sorrendet: term�szetesen mi k�vetkezt�nk utolj�ra...Az �t�s csapat.
A p�lya maga tulajdonk�ppen nem volt bonyolult. B�zis elfoglal�sa, bomba deaktiv�l�sa, kisebb delta-navig�ci�- persze csak annyira, amennyire a csarnokon bel�l rep�lni lehetett.
Semmi olyasmi, amit ne tudn�nak teljes�teni- �s m�gis, a rejt�zk�d�s, b�zis-elfoglal�s dolog aggasztott engem. Hi�ba siker�lt Brickel a dolog, az�ta nem gyakoroltak rendesen ilyesmit a fi�k. Nem tudhattam, mennyire fognak figyelni egym�sra. R�ad�sul nek�nk- mint parancsnokoknak- v�gig kellett n�zni, ahogy a t�bbi csapat teljes�ti a feladatokat.
Minden aggodalmam mellett is megmosolyogtatott, hogy mennyire t�kr�zte a kik�pz�k szem�lyis�g�t a csapataik viselked�se.
Brick csapata a v�gletekig fegyelmezetten, borzaszt� unalmasan �s fant�zia n�lk�l, nagyon lassan hajtotta v�gre a feladatot, egy katon�t be is �ldoztak maguk k�z�l, de siker�lt nekik. El-Les csapata gyors volt, de sokat hib�zott, v�g�l ketten maradtak, mire megszerezt�k a b�zist.
A zabrak kik�pz� kl�njai brut�lis agresszivit�ssal estek neki a dolgoknak, annyira, hogy semmi energi�juk nem maradt a v�g�n, nem is siker�lt teljes�teni�k a p�ly�t. M�r csak Sixtat volt h�tra, amikor v�gre meg�rtettem, ez a verseny els�sorban nem a kl�nokr�l sz�l, itt nem a kl�nok vizsg�ztak, hanem a kik�pz�k. Sixtat�k szint�n el�g j�l lenyomt�k a p�ly�t, az �ri�skijelz� tan�s�ga szerint m�sodik helyen �lltak Brick�k m�g�tt. De mindegyik csapatnak valahogy szerencs�je volt. Amikor tiszt�n l�ttam, hogy elv�tettek egy l�v�st, valahogy m�gis le�llt a l�v�szdroid. Amikor nem siker�lt le�ll�tani a bomb�t valahogy m�gsem s�lt el... Hirtelen �rtettem meg az eg�szet, �s ahogy Wilwarin s�t�t arckifejez�s�t megl�ttam, r�j�ttem, hogy � is �tl�tta: Ez az eg�sz ellen�nk volt. Nem v�letlen�l h�vtak Kam�n�ra tapasztalatlan jediket kik�pz�nek (persze Wil akci�ja kap�ra j�tt nekik), nem v�letlen�l hagyt�k, hogy Brick ak�rhol keresztbe tegyen nek�nk, nem v�letlen�l h�vtak ide egy teljes Szen�tusi deleg�ci�t, �s nem v�letlen�l tettek meg mindent, hogy a t�bbi csapat el�nyh�z jusson. A jedik lej�rat�s�r�l, a mi lej�rat�sunkr�l sz�lt az eg�sz. '�s most a fi�k issz�k meg ennek a lev�t?' dacosan v�gtam fel a fejem. 'Azt m�r nem!'
Mondanunk kellett valamit a fi�knak, m�g miel�tt elindulnak a veszt�kbe, m�gpedig azonnal.
Wilwarinnal hajsz�lra egyforma szalt�val ugrottunk le a d�szp�holyb�l a porondra, megd�bbent katon�ink el�. A n�z�k el�gedetlen�l z�gtak, de ezzel most nem t�r�dhett�nk. Tiszt�n, hangosan sz�laltunk meg- �sszebesz�l�s n�lk�l tudtuk, hogy hangosnak kell lenn�nk, ha nem akarjuk, hogy csal�ssal v�doljanak minket.
– Nem sz�m�t mi t�rt�nik itt, mi nem lehetn�nk b�szk�bbek r�tok!
– Egym�s�rt vagytok itt, csak ez sz�m�t!- �s m�r r�p�lt�nk is vissza, fel a d�szp�holyra. Brick �s a Szen�tusiak g�nyos mosolya sem volt el�g ahhoz, hogy k�ts�gbe ejtsen minket. 'Siker�lni fog. Siker�lnie kell.'
Valami furcsa transzban n�ztem v�gig a dolgokat. A hajsz�lra �sszekoordin�lt mozg�st, a l�legzet-el�ll�t� brav�rt, amit a „v�letlen�l” t�nkrement delta ir�ny�t�pultj�val m�veltek, K�l�nc h�rom m�sodperces m�t�t�t, amikor helyrer�ntotta �lmos kificamodott v�ll�t... Nekik semmi sem ment terv szerint, minden kicsit nehezebb volt, mint a t�bbieknek-persze nem felt�n�en. H�nyingerem lett att�l, amit itt m�veltek- ki tudja micsoda er�k...
'Vagy kialakul�ban van az �ld�z�si m�ni�m.' fintorogtam, ahogy- szint�n „teljesen v�letlen�l”-s�t�ts�g borult a teremre. 'Mi�rt is ne most ment volna el a k�zvil�g�t�s?' �s persze, hogy a bomb�z� „ellens�g” valami�rt tov�bb m�k�d�tt.
Azt�n egyszer csak vil�gos lett, �s megl�ttam ahogy a csapatunk magasba emeli a b�zison megszerzend� f�nyl� l�ndzs�t, a siker jelk�p�t...Mosolyogva n�ztem a kijelz�re... �s megd�bbenve l�ttam, hogy Brick�kel azonos szintid�t futottunk. Wilwarin m�r ugr�lt mellettem �r�m�ben.
– De Wil, most akkor ki nyert?
– H�t mi! Nem eml�kszel, Brick�k vesztettek egy embert...
De eml�keztem, de eddigre m�r nem b�ztam semmiben. Ez�ttal azonban nem tudtak mit tenni, Taun We bejelentette, hogy a verseny nyertese... Az �t�s csapat!
A kl�nok vigy�zzban �llva kapt�k meg a kit�ntet�st, minket pedig Cody k�s�rt el a d�j �tvev�s�hez.
Amint Lama Su elfordult, Wilwarin Cody kez�be nyomta a saj�t d�j�t, egy kis kit�ntet�s-makettet.
– Tess�k, tedd el! Nekem nem kell- motyogta, �s miel�tt meg tudtuk volna akad�lyozni, m�r el is t�nt. Cody tan�cstalanul forgatta a kez�ben.
– Most mit csin�ljak �n ezzel?
– H�t, nem tudom, tedd el. Igaz�b�l szerintem Wilwarin csak arra gondolt, hogy k�sz�ni a seg�ts�get.-mosolyogtam r�- Mindketten k�sz�nj�k!- Tettem a kezem a v�ll�ra.
– Igaz�n nincs mit, parancsnok!- vigyorgott vissza, b�r egy kicsit az�rt fesz�lyezte a dolog.
– Most pedig buli lesz!- jelentettem ki, �s m�r rohantam is a csapatunk sz�ll�s�ra.
Wil persze m�r ott volt, a fi�k meg ord�tva rohantak oda hozz�m- K�l�nc az�rt nem,- �s miel�tt �szbe kaptam volna, m�r dob�ltak is a magasba. Mikor v�gre siker�lt lejutnom, gyorsan ellen�riztem Wilwarint- k�cos haja �s f�lrecs�szott ruh�ja megnyugtatott-nem csak nekem j�rt ki a zajos �nnepl�s.
– Cody nincs itt, ugye?- fordult oda hozz�m Wil.
– Nem, nincs. De szerintem meg�rtette- vontam v�llat.- Na fi�k, ki k�r egy kis k�v�t?- k�rdeztem nevetve. Azonnal elhallgatott mindenki, �gy n�ztek r�m, mint sok kis �hes �leb. A megfelel� hat�s kedv��rt ki kell hangs�lyozzam, hogy a hasukig �pphogy �rtem...
Ekkor felt�nt valami...
 – V�rjunk csak... Egy, kett�, h�rom... -kezdtem sz�molni...-Hol van �lmos?
– Ez hihetetlen.... Megint elaludt.- �s val�ban, a zajos �nnepl�s k�zepette �lmos b�k�sen szuszogott a szoba k�zep�n, kit�ntet�s�t �lelve. Koma beler�gott n�h�nyszor, term�szetesen teljesen hat�stalanul...Nevetve r�ztam a fejemet:
– Hagyj�tok, nekem jobb �tletem van.
Wilwarin gyanakodva n�zett r�m.
– A Szen�tusi deleg�ci�nak lesz valami fogad�s tartva... Beosonunk, �s szerz�nk egy kis kaj�t...
– Erre nem lesz sz�ks�g- csend�lt egy t�lont�l ismer�s hang. Obi vigyorogva kukkantott be az ajt�n. A katon�k holts�padtan v�gt�k vigy�zzba magukat, de Mesti eln�z�en intett.
– Hagyjuk ezt katon�k, gratul�lok maguknak! Sz�p teljes�tm�ny volt!
Nekem viszont nagyon nem tetszett valami.
– Hogy �rted azt, hogy „erre nem lesz sz�ks�g”?
– A Szen�tusiak k�l�n k�r�se, hogy a nyertes kik�pz�k k�z�l jelenjen meg valaki a g�l�n, tov�bb� a nyertes osztag fogja felszolg�lni az �telt.
Csapatunk fegyelmezetts�g�r�l adott kit�n� bizonys�got, hogy nem kezdtek el hangosan h�borogni, b�r az Er�ben �rezni lehetett, hogy rohamosan apad a j�kedv.
– Csak az egyik kik�pz�? Remek, akkor Ardenis megy, � �gyis jobban �rt az ilyesmihez...- Wilwarin megk�nnyebb�lten mosolygott.
– Nem, Wilwarin, ez�ttal Ardenis nem mehet- 'T�nyleg r�m kacsintott Wil h�ta m�g�tt, vagy csak hallucin�lok?'-El�sz�r is, t�l sokan ismerhetik fel, m�sodszor is, beteg. Szeg�nyt ink�bb hagynod kellene pihenni...- Felemelt k�zzel �ll�totta le a tiltakoz�somat, �s ez�ttal tiszt�n l�ttam a villan�snyi mosolyt a sz�ja sark�ban...

– Nem teheted ezt velem, Mester!-  p�rd�lt h�tra Wil a forg�sz�kben. Sz�nalmasan festett, ahogy megpr�b�lt f�lelmetesnek l�tszani h�traf�s�lt hajjal, egy hossz�, halv�ny r�zsasz�n, szat�n est�lyiben. Obi-Wan �pp egy r�zs�s hajt�t nyomott a fej�be.
– Nem lesz semmi baj, Wilwarin!- veregette meg Mesti a v�ll�t, �s kedvtelve n�zegette munk�j�t a t�k�rben.
– Na persze...-motyogta bar�tn�m d�h�sen, de nem mert ellenkezni. Azok ut�n, amit tett, �gy �rezte, �r�lhet, hogy ennyivel meg�szta. Mekkor�t t�vedett! De m�g �n is j�csk�n alulbecs�ltem Obi-Wan aljass�g�t.
– Ideje indulnod Wil, mert Visszhang j�n, �s vele szeretn�k kettesben besz�lni- mondta ekkor Mesti �rtatlanul. Szeg�ny bar�tn�m r�m�lten viharzott ki a teremb�l. Azaz viharzott volna, ha, Obi tenyere nem �r le egy szel�d f�lk�rt. Borzaszt� reccsen�s hallatszott �s Wilwarin arccal a padl�n k�t�tt ki... Hogy, hogy nem, „valahov�” beakadt a ruha usz�lya �s a hirtelen mozdulat Wilwarin hossz� est�lyi ruh�j�b�l... miniszokny�t csin�lt. A d�bbenetes l�tv�nyt�l nevetni is elfelejtettem, de Obi-Wan term�szetesen a helyzet magaslat�n volt. Fapof�val s�t�lt oda a felt�p�szkod�, �g� arc� Wilhez, �s sz�rakozottan b�logatott.
– Nem is rossz. S�t! -szeml�lte elismer�en a meglehet�sen avantg�rd ruh�zatot.- B�r azt hiszem, egy kis igaz�t�s r�f�rne a hajadra- A kez�be vett egy f�rt�t.- Valaki sz�ljon Szik�nek- ki�ltotta hangosan, majd tanakodva motyogni kezdett- B�r, a f�nyszablya is megteszi...Egy kicsit itt, egy kicsit ott, egy- k�t centit lev�gunk bel�le...
H�t ezzel t�lment minden hat�ron. Wilwarin artikul�latlanul elkezdett �v�lteni �s sikoltozni, �s ott cs�pelte Mestit, ahol �rte. Nem volt egyszer� fedetlen ter�letet tal�lni a v�dekez�s nagymester�n, de a padawannak ez�ttal siker�lt. J� 5 perc eltelt�vel m�r szavakat is ki lehetett venni az ord�t�sb�l... H�t, gondolom az el�z� mestere b�szke lett volna r�, de term�szetesen az aktu�lis mestere nem volt annyira elragadtatva. Wilwarin reakci�ja azt hiszem messze fel�lm�lta az � v�rakoz�s�t is. �s ha nem lett volna el�g a m�k�b�l, ebben a pillanatban bel�pett Visszhang.
– Parancs...-enn�l tov�bb szeg�nyk�m nem jutott, felemelt karral �s t�tott sz�jjal b�multa Wilwarint, aki eddigre a leszakadt usz�llyal csapkodta �s �ld�zte Obit k�rbe-k�rbe a teremben, folyamatosan szitkoz�dva. P�r m�sodpercig �lmodozva figyeltem a jelentet, azt�n �gy �reztem, elj�tt az id� a k�zbel�p�sre. Elkaptam Wil karj�t, szembeford�tottam magammal, �s r�ord�tottam teli torokb�l:
– Kuss!- Gondolom ez legal�bb annyira meglep� reakci� volt r�szemr�l, mint a sikoltoz�s az �v�r�l... Mindenesetre d�bbenten elhallgatott. Felhaszn�lva a hirtelen j�tt csendet, Visszhang kez�be l�ktem- K�rlek vidd el valahova �s vigy�zz r�!- utas�tottam a katon�t.
– De a g�la?
 - Megoldom, csak menj!- Ki�ltottam r�, mert Wilwarin elkezdett n�zel�dni Obi ut�n, �s el�g �d�z volt m�g a tekintete. Viszi szerencs�re �szbe kapott, �s gyorsan kimenek�tette a szob�b�l. Az�ta sem tudom, hogy mit csin�ltak, mir�l besz�ltek kb. 4 �r�n kereszt�l, b�r az �n tippem a n�gy �r�s hallgat�s lenne. De soha nem tudtam meg, m�g Obi-Want is megk�rtem, hogy ne is k�rdezzen r�.
'Aprop�, Mesti!'
– Obi?- k�rdeztem �vatosan... Az asztal al�l m�szott el�, csinos monoklival a szeme alatt, meglehet�sen zavaros tekintettel.- Minden rendben?
– Elment?
– El-b�lintottam.
– Ti n�k- n�zett r�m reszketegen- r�miszt�ek vagytok!
Hars�ny nevet�sben t�rtem ki.
– Valljuk be dr�g�m, meg�rdemelted- azzal cseppet sem gyeng�den felr�ntottam- Gyere gundark, v�r minket egy g�la. Ideje, hogy mi is megfizess�nk...
De persze esz�nkben sem volt rendesen viselkedni. Most, hogy v�gre Obi-Want is megnyertem a l�z�t�shoz �s rendbont�shoz, meg�ll�thatatlanok lett�nk.
Szerintem az�ta emlegetik szeg�ny Kamin�iak, a „Szen�tus fut�sa” c�m�n azt az est�t. Pedig igaz�n nem tehet r�la egy elit katona, hogy felt�lal egy adag csokitort�t egy szen�tor �l�be, honnan tudna egyens�lyozni ilyesmit? �s az is teljesen v�letlen volt, hogy szeg�ny Palpi elesett �s beleborult a puncsosfaz�kba... Az �n kiny�jtott l�bamnak becssz�ra nem volt semmi k�ze hozz�! A t�bbit hagyjuk meg t�rt�nelemnek...
Term�szetesen �ri�si takar�t�st kaptak a sr�cok feladatul, de amikor h�rom Er�haszn�l� van k�zn�l, nem is olyan neh�z az ilyesmi... (eddigre Wilwarin�k is csatlakoztak).A p�nikszer�en menek�l� politikusok pedig, mindennek tetej�be h�trahagyt�k az �sszes kaj�t... �sszess�g�ben el�g eml�kezetes este volt, r�ad�sul az eg�sz a dics�s�ges nyeres�g f�ny�ben telt... Sajn�ltam, hogy itt kell hagynunk a sr�cokat. Nem szerettem meg Kamin�t, semmivel sem szerettem jobban, mint eleinte, de a katon�khoz, a mi katon�inkhoz eddigre nagyon er�s k�tel�k f�z�tt.
Nem sokkal hajnali 3 �ra ut�n azonban minden nagyon gyorsan rosszra fordult. �s a rossz eszk�ze- term�szetesen- egy holo�zenet volt, a Tan�cst�l.
Obi-Want h�bor�ba h�vt�k, egy �r�n bel�l kellett indulnia, hogy Corusanton csatlakozzon majd Anakin�khoz. Cody�knak szint�n oda kellett mennie, minket Willel, pedig visszarendeltek a Templomba, valami rejt�lyes, r�gi b�r�s�gi �gy lenyomoz�s�ra. Nem t�nt t�l izgalmas feladatnak, j� sok arch�v munk�val kecsegtetett. Lelkem m�ly�n �reztem, hogy ez most nem az az id�, amikor �n egy helyben �l�k �s r�gi diplom�ciai rejt�lyeket g�ngy�l�tek fel. Besz�lnem kellett a mesteremmel. Nem tudom, hova t�nhetett, de nem volt a t�bbiekkel egy�tt, �gyhogy a keres�s�re indultam, amikor megl�ttam K�l�nc�t egyed�l �ld�g�lni a sarokban. �sszeh�ztam a szemem, �s elv�gtattam egy b�gre k�v��rt, amit azonnal a kez�be nyomtam. H�l�san n�zett fel r�m, �s r�gt�n bele is kortyolt.
– Mi�rt �rzem �gy, hogy nem j�tt �ssze Kreggel a randi?- zuttyantam le mell�. Nem tudom milyen megfontol�sb�l, de �gy �reztem, hogy a ny�lt t�mad�s c�lravezet�bb lesz az �vatos puhatol�z�sn�l. Szerencs�re be is v�lt a dolog, b�r ki kellett v�rjak egy k�h�g�si-csukl�si rohamot.
– Parancsnok err�l honnan... -h�pogott d�bbenten, azt�n elhallgatott, �sszeroskadt- Borzalmasan- suttogta.
Egy�tt�rz�n simogattam meg a karj�t.
– �. Sajn�lom...M�gis mi t�rt�nt? Persze ha nem akarod, nem kell elmondani...
– H�t, nem sok- furcs�n eln�zett a messzes�gbe.- Nem sokkal t�bb, mint hogy kiteny�sztett �llat vagyok a szem�ben.
– Hogy mi?? Ezt �gy ki merte mondani?- Elkerekedett szemmel n�ztem K�l�ncre.
– H�t, nem pontosan, de nagyj�b�l. � kapit�ny, �n k�zkatona, � ember, �n kl�n... Hogyan lehettem ilyen ostoba?
Nagy nehezen visszagy�rtem azt a v�lem�nyem, mely szerint kettej�k k�z�l nem K�l�nc az ostoba.
– H�t, nem egyszer� eset, az biztos... De szerintem ne add fel. Van egy olyan �rz�sem, hogy Kregg kapit�ny j�csk�n r�j�tszik a dolgokra. Szerintem csak annyi t�rt�nt, hogy zavarba hoztad, �s ezt titkolni akarta.
K�l�nc gyanakodva n�zett r�m...
– Ez egy olyan... Jedi meg�rz�s?
'Hogy mi? Te magass�gos Er�, dehogy!'
– Aha- v�gtam r� vid�man mosolyogva �s ez szeml�tom�st felb�tor�totta.
Kapott t�lem m�g egy utols� v�llba-vereget�st, azt�n sietve felpattantam �s kirobogtam a teremb�l. A folyos�n m�r szakadtam a r�h�g�st�l.... 'Jedi meg�rz�s?? Ezt nem hiszem el!' De valami�rt �gy �reztem, ha azt mondom neki, hogy „neem, n�i meg�rz�s” kev�sb� lettem volna meggy�z�. 'Kegyes hazugs�g' motyogtam magam el�... �s rem�ltem, hogy igazam lesz.

Nagy r�h�g�s k�zben �szre sem vettem, hogy Obi j�n velem szemben.
– Mi olyan nevets�ges? – k�rdezte megbocs�jthat� komors�ggal.
– �h, semmi, csak az �l� Er� �s a hormonok �sszet�veszt�se- v�laszoltam g�nyosan.
– Azt hiszem, elvesztetted a fogad�st.- Mosolygott r�m.
– Neem, egyet te is hib�zt�l, most vagyunk eg�lban- r�ztam a fejem. Engem is meglepett, hogy nem tiltakozik.
– Mit szeretn�l?- k�rdezte �vatosan. Gondolom �rezte az Er�ben, hogy �t kerestem.
– El kell menjek, gundark.- mosolyogtam r�, de ez�ttal er�fesz�t�s volt mosolyogni; jeges fuvallatk�nt futott �t rajtam a felismer�s, hogy nem biztos, hogy l�tjuk m�g egym�st. Ilum hidege m�r csillagk�zi t�vols�gb�l is kikezdett.
– Kis nyughatatlan- r�zta fej�t.- Nem kellene elengedjelek, ugye tudod?
– Ez�ttal m�g a tan�cs sem tiltakozna...
– Vigy�l magaddal valakit!- sz�lt r�m agg�dva. Meleg h�la �nt�tt el, kiszor�tva Ilum hideg�t. Most az egyszer nem k�rdezte, mi�rt, hova, nem tiltakozott, nem utas�tott, csak az �szinte aggodalmat l�ttam rajta. De m�gsem fogadhattam meg a tan�cs�t.
– Ilumra nem szok�s t�rsas�gban menni- r�ztam meg a fejem.
Kit�gult szemekkel meredt r�m, nem tudtam eld�nteni, a meglepet�s vagy az ijeds�g hat r� jobban.
De m�g most sem pr�b�lt meg visszatartani.
– Vidd el a delt�mat. �s Arfort!
– K�sz�n�m.-b�lintottam.- K�rlek b�cs�zz el Wilwarint�l a nevemben! Megpr�b�lna visszatartani. Azt hiszem nem rajong a hideg�rt...- motyogtam magam el�.
Most � b�lintott beleegyez�en, azt�n hirtelen k�t k�zzel megszor�totta a v�llamat, m�r szinte f�jt. Nem mondott semmit, de olyan k�ts�gbeesett f�lelem volt a tekintet�ben, hogy kezdtem �n magam is megijedni. Nem is b�rtam sok�ig a szem�be n�zni, kib�jtam a szor�t�s al�l... azt�n meg�leltem.
– Ne agg�dj, bolond gundark, nem lesz semmi gond.- b�r persze ez nem volt igazi �g�ret.
M�sodperces sokk ut�n �vatosan, bizonytalanul viszonozta az �lel�st.
– Persze, hogy nem, tudom. Az Er� veled lesz!

A Jedi b�cs�nak ez a megv�ltoztatott form�ja m�g sok�ig visszhangzott a lelkemben, mikor Kamino m�r r�g apr� pontt� zsugorodott m�g�ttem. K�r�m vonta az Er�t, meleg�t�, megnyugtat�, f�nyb�l sz�tt takar�k�nt v�delmezett �s �vott a f�lelemt�l, a hidegt�l. �reztem, hogy ott van velem, bennem, k�r�l�ttem.
�s b�ntam, hogy ez a v�delem nem fog sok�ig tartani...