A sok megr�zk�dtat�s ut�n v�gre visszaindultunk a Templomba. T�relmetlen�l doboltam a l�bammal, mik�zben Ardenis mellett �lve b�multam el�re. A gondolataim term�szetesen teljesen m�shol j�rtak. A kriffbe is, mi�rt van az, hogy a K�zt�rsas�gi Hadseregben szolg�l� milli�nyi kl�n k�z�l pont ezzel hozott �ssze a sors? Mi�rt? Hogy lehet valaki ennyire... ennyire...? Megcs�v�ltam a fejemet �s pr�b�ltam nem Visszhangra gondolni. Tal�n az�rt �rzek �gy, mert olyan idi�ta szitu�ci�kba ker�lt�nk... s�hajtottam magamban, �s lejjebb cs�sztam az �l�sben. Ami�ta visszat�rt�nk a Coruscantra, amiatt az �tkozott szen�tusi besz�d miatt alig aludtam valamit, �s ez lassan kezdett megl�tszani rajtam k�v�lr�l is, nem besz�lve az �lmos f�radts�gr�l, amit �n �reztem bel�l. Azonban a sors megint kisz�rt velem; �gy t�nt, nem csak �n bambultam el...
 - Ardeniiis!!! - d�h�sen akartam r�kiab�lni, de csak egy r�m�lt sikolt�sra tellett, amikor r�d�bbentem, hogy bar�tn�m nem eg�szen ura a korm�nynak, �s egyenesen a szembeforgalomba ir�ny�totta a suhan�t. � maga lehunyt szemmel, b�k�sen szuszogott. El� hajoltam, f�l k�zzel r�zni kezdtem a v�ll�t j� er�sen, m�sik kezemmel a botkorm�nyt ragadtam meg, �s k�ts�gbeesetten r�ngattam, hogy elker�lj�k az �tk�z�st. J�rm�vek suhantak el mellett�nk �r�lt sebess�ggel �s vak�t� f�nnyel, j�p�ran �lesen r�nk is dud�ltak, �n meg csod�lkoztam, hogy m�g �l�nk.
 - Mi a...? - �gy t�nt, Ardenis fel�bredt, legal�bbis valamennyire, mert az el�gg� l�tszott, hogy a helyzetet m�g nem fogta fel teljesen. �jabb dud�l�st hallottam, �s visszakaptam a fejemet az �t fel�.
 - Maxibusz! - �v�lt�ttem, ahogy megl�ttam az egyenesen fel�nk tart� j�rm�vet. H�la az �gnek, Ardenis v�gre kapcsolt �s elr�ntotta a botkorm�nyt. M�r kezdtem �r�lni, hogy meg�sztuk...
Azt�n egyenesen belerohantunk egy kellemetlen�l ismer�s �p�letbe...
Er�s z�kken�s, majd csikorogva meg�lltunk. A suhan�nk motorja elk�nzott hangot adott ki, �s s�r�, b�d�s f�st csapott fel bel�le. Azonnal kipattantam a j�rm�b�l. Nem kellett k�r�ln�znem, tudtam, hogy hol vagyunk...
 - Hogy az a kilencedik pokolb�l el�ker�lt, rohadt banthatr�gya esne a fejedre! - fakadtam ki d�h�sen, �s hogy levezessem a fesz�lts�get, r�gtam egy nagyot a suhan� oldal�ba.
 - Hmpf? - Ardenis bamb�n meredt r�m, �n meg azt hittem, mindj�rt felrobbanok.
 - Arr�l volt sz�, hogy visszahozol minket a Templomba! De nem sz� szerint! - kiab�ltam, majd folytattam a szitkoz�d�st, felsorolva az �sszes k�romkod�st, amelyet a fi�kt�l hallottam, vagy az eddigi k�ldet�seimb�l, a legv�logatottabb helyekr�l gy�jt�ttem �ssze. Ardenisnek m�g mindig nem esett le, v�g�l nekem kellett t�j�koztatnom, hogy egyenesen a Jedi Templomnak ment�nk neki. A Jedi Templomnak! Magamban pedig meg�llap�tottam, hogy �tok �l rajtam; m�s magyar�zata nem lehet ennek a katasztr�fa-sorozatnak! �s miut�n Ardenis k�z�lte, hogy szimpl�n elaludt, �gy �reztem, betelt a poh�r. Legsz�vesebben ott helyben kih�vtam volna a meg�g�rt p�rbajra, amit � komolyan is vett, de v�g�l meggondoltam magam. Ak�rmennyire is d�h�s voltam, az�rt tiszt�ban voltam vele, hogy nem ez lenne a legmegfelel�bb id�pont; nem csak az�rt, mert mindketten kimer�ltek vagyunk, hanem az�rt is, mert nem akartam, hogy elkapjanak minket, ahogy ott �lldog�lunk a suhan� roncsai mellett. Semmi kedvem sem volt m�g egy fejmos�shoz is, �gy �gy d�nt�ttem, ink�bb c�lszer� lenne gyorsan lel�pni.
Ardenis persze most sem k�nny�tette meg a dolgomat. Nemes egyszer�s�ggel eld�lt mellettem, de m�g siker�lt elkapnom, miel�tt a f�ld�n k�t�tt volna ki. El�sz�r megijedtem, hogy tal�n megs�r�lt �s baj van, de azt�n megk�nnyebb�lten d�bbentem r�, hogy val�sz�n�leg teljes v�gkimer�l�sr�l van sz�. Persze t�ls�gosan ez sem lelkes�tett, hiszen �gy nekem kellett �t becipelni a szob�nkba. V�g�l megad�an s�hajtottam egyet, jobb megold�st nem l�tva a v�llamra vettem, �s elindultam befel�. Magamban rem�nykedtem, hogy nem tal�lkozok �ssze senkivel. Persze, hogy nem volt szerencs�m, s�t...!
Obi-Want akartam? H�t megkaptam...
Kedvenc mesterem a folyos�n s�t�lt szembe velem, arc�n nem t�l boldog, sok j�t nem �g�r� kifejez�ssel, a m�r j�l ismert, r�hejes pizsam�ban.
 - Wilwarin, m�gis mi a fen�t m�velt�l? - sziszegte inger�lten, azt�n megtorpant �s Ardenisre b�mult. - Ugye nem...?
 - Ne agg�dj mester, semmi baja, csak kimer�lt. - siettem a v�lasszal. Obi-Wan �sszefonta a karjait �s szigor�an n�zett le r�m.
 - M�gis mit m�velt�l? A szob�m ablaka pont a Templom als� szintj�nek bej�rat�ra n�z; l�ttam, hogy milyen kis bemutat�t tartottatok azzal a suhan�val...
Nem, most m�g arra sem volt energi�m, hogy visszasz�ljak valamit.
 - Igaz�n sajn�lom, mester. - s�hajtottam megad�an. D�bbenten n�zett r�m; nem tudta mire v�lni a v�laszomat.
 - Ardenis vezetett, igaz? - k�rdezte v�g�l, de nem v�rt feleletet. R�miszt�, mennyire �tl�tott az eg�szen. S�hajtott egyet, odal�pett hozz�m, �s a karjaiba vette a bar�tn�met, nekem meg intett a fej�vel. - Na nyom�s.
Most rajtam volt a sor, hogy megd�bbenjek. Szid�sra sz�m�tottam, de minimum egy kioktat�sra, erre Obi-Wan m�g csak nem is eml�ti a t�rt�nteket. Nem �rtettem. Mesterem elindult a szob�nk fel�, �gy �szbekapva �n is gyorsan felz�rk�ztam. Egy kis ideig n�m�n baktattunk a s�t�t, kihalt folyos�n, azt�n ism�t Obi-Wan t�rte meg a csendet.
 - Milyen volt a szen�tusi �l�s?
Azonnal elkedvtelenedtem.
 - Hiszen n�zted a holoneten, mit szavaztak meg, nem? - k�rdeztem vissza f�sultan. Obi-Wan megr�zta a fej�t.
 - Nem erre gondoltam, az eredm�nyr�l term�szetesen �rtes�ltem �n is. - felelte. - �n igaz�b�l a te �szrev�teleidre vagyok k�v�ncsi.
Most m�r hat�rozottan biztos voltam benne, hogy Obi-Wannal nem stimmel valami; annyira furcs�n viselkedett, �gy, ahogy eddig m�g nem. �rdekl�d�bb volt, gondoskod�bb... �s hirtelen r�d�bbentem, hogy � nem teljesen az a szigor�, szab�lym�ni�s Jedi lovag, akit remek m�ka ugratni... � a mesterem, aki mellettem �ll �s t�mogat. Kaplaa hal�la �ta most el�sz�r �reztem ezt.
 - H�t... - lehajtottam a fejemet. �szinte akartam lenni vele, teljes m�rt�kben. - Pocs�k volt. Nem �rtem, hogy voltak k�pesek megszavazni a hadseregb�v�t�st...
 - A politika gyakran �ll�t szembe minket kellemetlen dolgokkal... s�t, szinte mindig. - jegyezte meg Obi-Wan. - De ez nem jelenti azt, hogy fel kell adnunk. Tudom, hogy csal�dott vagy �s szomor�, de nem szabad s�t�ten meg�t�lni a dolgokat. Az Er� �gy akarta, hogy most m�s t�rt�njen, mint amit eltervezt�l, de hidd el, �rdemes tov�bb k�zdeni. K�l�nben is, te megtett�l mindent, j� volt az a besz�d. B�szke vagyok r�d.
Mintha a falnak mentem volna, megtorpantam. Hogy??? Ezt most komolyan Obi-Wan mondta? Nekem? Nem tudtam elhinni. M�gis mi a fene t�rt�nt? �s m�g valami...
 - V�rjunk csak... - vontam �ssze a szem�ld�k�met gyanakodva. - Te meghallgattad a besz�det?
 - Kihagytam volna, ahogy a padawanom politiz�l? - mosolyodott el, �s kinyitotta a szob�nk ajtaj�t. - Nem, soha. Ez�rt �rdemes volt els�t�lni a Szen�tusba.
D�bbenten t�togtam, de egy hang nem j�tt ki a torkomon. Meg�r�lt a vil�g, komolyan mondom...
Obi-Wan cseppet sem zavartatta mag�t, lefektette Ardenist az �gy�ra, gondosan betakargatta, �s csak azut�n fordult fel�m.
 - Ir�ny az �gy. M�r hajnal van, r�g aludnod kellene. - szigorodott el az arca, de a szeme tov�bbra is vid�man csillogott. - J� �jszak�t.
Azzal kis�t�lt �s becsukta maga m�g�tt az ajt�t. Egy darabig b�multam ut�na, majd eld�ltem az �gyon, �s csak arra volt energi�m, hogy magamra h�zzam a takar�t, ut�na r�gt�n m�ly �lomba mer�ltem...

�rz�seim szerint csak p�r m�sodperc telt el, amikor arra riadtam fel, hogy ny�lik az ajt�. Nagy nehezen felemeltem a fejemet, �s k�m�san pislogtam arrafel�.
 - Mester? - d�nny�gtem. Obi-Wan �pp egy nagy dobozzal settenkedett befel�. - �hm... kicsit korai m�g, nincs kar�csony...
 - Hogy? - n�zett r�m Obi-Wan, azt�n megvonta a v�ll�t. - L�tom kezd visszaj�nni a vicces kedved.
 - Hajnali �t �ra van... - ny�gtem ki elk�nzottan, �s a fejemre h�ztam a takar�t. - Ugye nem kell felkelni?
 - Ne agg�dj, m�g nem. - mintha bujk�l� nevet�st hallottam volna a hangj�ban, azt�n elkomolyodott. - Csak Ardenis r�gi cuccait hoztam el. Viszont ha lehet, ne eml�tsd neki, hogy �n hoztam, j�?
Az elej�t m�g �gy-ahogy felfogtam, de a v�ge el sem jutott hozz�m. Mire Obi-Wan lepakolta a l�d�t �s elindult kifel�, �n m�r r�gen visszaaludtam.

A m�sodik �breszt�, persze j�val k�s�bb, m�g rosszabb volt. Az ajt� nagy er�vel kiv�g�dott, �n pedig azonnal felpattantam. Hi�ba, a csatat�ren hozz�szokik az ember, hogy �lland�an r�sen kell lennie. Fegyver ut�n kaptam, �s mivel a DC-m el�bb akadt a kezembe, ahelyett, hogy v�dekez� poz�ci�ba �lltam volna, kap�sb�l l�ttem egyet a behatol� fel�...
 - Marha. - ny�gte ki Ardenis guggol� helyzetb�l. Szerencs�re siker�lt id�ben lebuknia.
 - Uhh. Bocs... - h�ztam be a nyakam. Vetettem egy pillant�st a f�st�lg� lyukra, ami az ajt�n keletkezett -persze majd ez�rt is �n fogok szorulni-, majd �sszevontam a szem�ld�k�met. - M�skor viszont ne ijesztgess!
Kin�ztem az ablakon. H�t igen... val�sz�n�leg m�r r�g fel kellett volna kelnem. Ardenis ezt meg is er�s�tette, r�m sz�lt, hogy pakoljak, mert hamarosan indulunk. Annak ellen�re, hogy az eg�sz mandalore-i dolog diplom�ciai k�ldet�snek mutatkozott, lelkesen l�ttam neki. A diplom�ciai k�ldet�sek �ltal�ban tot�lis k�oszban v�gz�dnek, vagy ha nem, h�t szem�lyesen fogok tenni r�la, hogy �gy legyen... Az�rt persze visszafogtam magam, pr�b�ltam nem mutatni, hogy �letc�lomnak tekintem az unalmas politikai megb�zat�sok pokoll� t�tel�t... Gyorsan bedob�ltam n�h�ny plusz ruh�t, sz�r�tott kl�nkaj�t, az els�seg�ly-felszerel�st, plusz t�lt�nyt�rakat a b�r�nd�mbe, majd �gy, ahogy volt, be is csuktam az eg�szet. �sszepakol�s letudva.
Ardenis k�zben felfedezte szekr�ny�ben a l�d�t, amit m�g Obi-Wan cipelt be hajnalban. Mivel nem eml�keztem mesterem k�r�s�re, hogy ezt ne mondjam el Ardenisnek, lelkesen felvil�gos�tottam bar�tn�met a dologr�l. Persze el�gg� meglepte a dolog, engem meg az, hogy b�r a derani viselet v�lem�nyem szerint borzalmasan csics�s, ezek a r�gi ruh�k eg�sz j�l n�ztek ki. Mi�rt nem ilyet adott r�m Ardenis, amikor a Szen�tusba ment�nk? Mindegy. Alig v�rtam m�r, hogy induljunk �s t�rt�njen valami.
 - K�sz vagyok! - k�z�lte v�gre Ardenis. �n m�r az ajt� fel� rugdostam a b�r�nd�met, magamban meg elhat�roztam, hogy majd k�rek k�lcs�n egy h�tizs�kot a fi�kt�l; az sokkal k�nyelmesebb.
 - �n is, mehet�nk. - sz�ltam vissza vid�man, �s nem t�l finom mozdulattal �tseg�tettem a b�r�nd�t a k�sz�b�n. Ardenis azonban m�g nem j�tt ut�nam...
 - Te Wil?
 - Hm? - fordultam h�tra az ajt�b�l. Ardenis vigyorogva �llt az �gyam mellett, kez�t magasba emelve, pontosan �gy, ahogy j�p�r �r�val ezel�tt Visszhang...
 - Nem felejtett�l el valamit? - l�b�lta meg a m�r j�l ismert, sokmindent elszenvedett ruhadarabomat. R�meredtem, azt�n a j�kedvem egy csap�sra elt�nt, hely�t �tvette a zavarts�ggal kevert inger�lts�g. �sszesz�k�lt a szemem, �s d�h�sen sz�ltam r�.
 - Meghalsz. P�rbaj. Most.
�s ez�ttal komolyan gondoltam; az ilyen dolgokban nem szoktam viccelni, �s az eg�sz incidens m�r a kezdett�l fogva baromi k�nos volt a sz�momra, �gyhogy nagyon a sz�vemre vettem. Persze ha v�gzek Ardenissel, m�g nem fejeztem be, ut�na megyek �s Visszhangot �l�m meg... �gy t�nt, bar�tn�m egyel�re nem fogta fel, mekkora vesz�lyben is van. Nevetve v�laszolt.
- J�lvan, j�lvan. Am�gy is akartunk meccselni egyet! Gyere, pakoljunk be a haj�ba, azt�n rendezz�k le a dolgot.
 - Nem meccselni fogunk. - morogtam halkan. - Komoly lesz ez, mint egy geonosisi kiv�gz�s...
A g�p�nk m�r az egyik bels� platformon dokkolt. Bev�gtam a cuccomat az utast�rbe, majd karon ragadtam Ardenist, �s r�ngattam vissza a Templomba. A gyakorl�termek nagy r�sze �res volt, kiv�lasztottam egyet, egy Er�-l�k�ssel a sarokba sz�m�ztem a gyakorl�droidokat, majd aktiv�ltam a f�nykardomat, �s be�lltam a j�l megszokott Ataro-kezd��ll�sba. Ardenis kiss� ijedten n�zett r�m.
 - �hm... Wil, ez csak egy p�rbaj, nem �let-hal�l k�zdelem... Ugye?
 - Nem is tudom. Majd kider�l. - n�ztem r� elsz�ntan, de azt�n megengedtem magamnak egy gyors vigyort, �s alacsonyabb t�ltetre �ll�tottam a f�nykardomat. Az�rt nem akartam darabokra szabdalni szeg�nyt. - K�szen �llsz?
 - Van m�s v�laszt�som? - fintorodott el, a szok�sokhoz h�ven meghajolt, �s � is aktiv�lta a f�nykardj�t.
�n meg azonnal t�madtam. Felsz�kkentem magasra, �s onnan s�jtottam le Ardenisre, aki od�bb gurult, de nem t�l messze, �s visszat�madott. �n egyel�re csak j�tszadoztam, ugr�ltam, p�r�gtem meg�ll�s n�lk�l, k�nnyebb csap�sokat ind�tottam, �s k�zben pr�b�ltam kital�lni, milyen technik�t is haszn�l. Beletelt egy kis id�be, am�g r�j�ttem. Vaapad. Ez kiss� meglepett, hiszen ezt a st�lust a harc megsz�llottjai haszn�lj�k, a Vaapad a legagressz�vabb t�mad�son alapul� st�lus, Ardenis pedig saj�t bevall�sa szerint nem volt j� v�v�, �s ehhez m�g hozz�j�tt az ebb�l ad�d� bizonytalans�ga is. �s m�g valamit �szrevettem: nem akart �rtani... Nem akart puszt�tani, rombolni, �lni, az eg�sz l�nye szemben �llt mag�val a technik�val. Tal�n emiatt a bels� v�v�d�s miatt, amit v�lem�nyem szerint � nem is �rzett pontosan, volt olyan neh�z kital�lni a technik�j�t. Ardenis l�ny�hez az alkot�s, teremt�s, a harm�nia �llt k�zel, nem pedig a Vaapad puszt�t� ereje �s vads�ga. Emiatt azt�n m�g nehezebben boldogult. A baj csak az volt, hogy ha igazi harcra ker�l a sor, ez ak�r m�g az �let�be is ker�lhet...
Most, hogy m�r ismertem a technik�j�t �s az ebb�l ad�d� gyenges�g�t, ideje volt komolyabb t�mad�sra v�ltani. Fel� sz�kkentem, �tugrottam f�l�tte, �s lefel� v�gtam. Peng�ink �sszecsaptak, a leveg�ben �rezni lehetett a kis�l�st. H�r�tott. Szinte azonnal ind�tottam a k�vetkez� t�mad�st, meg�ll�s n�lk�l rohamoztam folyamatosan, egy pillanatnyi pihen�t sem adva neki. Magamban persze m�r lehiggadtam annyira, hogy tudjam, ez az�rt nem egy �let-hal�l p�rbaj, de ett�l f�ggetlen�l tov�bbra is komolyan vettem a dolgot, hiszen engem a v�v�s �ltetett, itt �reztem magam igaz�n elem�ben. Nem is kellett h�vnom az Er�t, amikor sz�ks�gem volt r�, a legkisebb koncentr�l�s n�lk�l is �reztem, ott volt bennem �s k�r�l�ttem... mindenhol.
Mindennek ellen�re Ardenis eg�sz j�l helyt�llt. A t�mad�saimat nagyr�szt h�r�totta, elsz�ntan k�zd�tt, �s csak p�rszor siker�lt megp�rk�ln�m a ruh�j�t. H�t �jra keresni kezdtem, mi lehet az, aminek k�sz�nhet�en m�g a sebezhet�s�ge mellett is �gy ki tud tartani. Azt�n meg�rtettem. Ardenis j�l ismerte Obi-Wan mester�t, Qui-gont, k�zel �lltak egym�shoz, �s Qui-gon mester tan�tgatta is �t, biztos teh�t, hogy gyakorolt vele j�p�rszor, �gy ismerte valamennyire a technik�j�t is. Vagyis akkor az Ataro nem lesz t�l j�... An�lk�l teh�t, hogy meg�lltam volna, �tv�ltottam Shienre; nem volt neh�z, hiszen mindk�t forma a t�mad�sra �p�l, csak m�g az Ataro hat�konys�ga a gyorsas�gban �s akrobatikuss�gban van, addig a Shien� a gyilkos pontoss�gban, abban, hogy az ellens�g t�mad�s�t ford�tja saj�t maga ellen. Ez pedig Ardenis Vaapadj�val szemben igaz�n hat�konynak �g�rkezett. M�r az a t�ny megzavarta �t kiss�, hogy v�ltoztattam a f�nykardom fog�s�n; a Shienben a f�nykardot ford�tva fogj�k, a penge alap�ll�sb�l h�tra �s felfel� mutat. T�madtam, majd r�gt�n od�bb t�ncoltam, szinte provok�lva, hogy � l�pjen. Megv�rtam, am�g rohamot ind�t. F�nykardjaink ism�t �sszecsaptak; elcs�sztattam a peng�j�t, oldalt p�rd�ltem, �s h�trafele v�gtam, a t�rdhajlata fel�. A peng�m sistergett, ahogy megperzselte a b�r�t, Ardenis pedig felki�ltott. Ezut�n m�r nem volt neh�z dolgom. Kihaszn�ltam, hogy nehezebben mozog, kis id�re visszat�rve az Atarohoz alaposan kif�rasztottam, n�h�ny kisebb v�g�ssal megtoldva az eg�szet, majd a Shien egyik jellegzetes lecsap�s�val ki�t�ttem a kez�b�l a f�nykardj�t, �s a tork�nak szegeztem a peng�met. Kiss� szemreh�ny�an, f�jdalmasan n�zett r�m, �n pedig �szbekapva elsz�gyelltem magam.
 - Bocs. - motyogtam �s deaktiv�ltam a fegyveremet. - N�ha t�ls�gosan belelend�l�k, most pedig alapb�l harci kedvben voltam...
 - Vettem �szre. - d�nny�gte, �s az Er�vel mag�hoz r�ntotta a f�nykardj�t. - Most m�r legal�bb kvittek vagyunk?
N�m�n b�lintottam, �s neki�lltam, hogy rendet rakjak a teremben. Addig sem kellett r�n�znem. N�ha ut�ltam a forr�fej�s�gemet, �s azt, hogy mindig r�gt�n gy�t�rni kezd a lelkiismeretem, ha valamit nem megfelel�en teszek. F�radtan megt�r�ltem a homlokomat, �s igyekeztem kif�jni magam; az�rt el�g alaposan kif�radtam a harcban, �s most, hogy kezdett elm�lni az adrenalin hat�sa, m�g kimer�ltebbnek �reztem magam. Vetettem egy �vatos oldalpillant�st Ardenisre, aki az egyik padra rogyott le.
 - Ne haragudj, hogy �gy elvertelek. - jegyeztem meg. - Figyelembe kellett volna vennem, hogy k�ldet�sre megy�nk.
Azzal m�r osontam is volna kifel�, �m Ardenis ut�nam sz�lt.
 - Mit csin�lsz, hogy olyan k�nnyen megy?
�rtetlen�l fordultam meg.
 - Mi?
 - H�t a harc. - fintorgott. - J�, tudom, hogy szeretsz harcolni, alapb�l ilyen a term�szeted, meg minden, de ez m�g nem magyar�zza meg teljesen azt, hogy mi�rt megy neked ilyen j�l a v�v�s.
 - �... - s�hajtottam meg�rt�en, �s le�ltem mell�. - H�t, �rtem, mire gondolsz, de... nem tudom. Csup�n j�n ez mag�t�l, �s k�sz. Ennyi.
 - De �n meg ak�rmit csin�lok, sosem tudok igaz�n koncentr�lni. - cs�v�lta a fej�t. - �gy �rtem, hogy m�g a k�pess�geimhez m�rten is szokatlanul rosszul megy.
  -Tal�n mert nem szeretsz harcolni. - vontam v�llat bizonytalanul. - Vagy... lehet, hogy magadban m�g akkor is k�zdesz a harc ellen, amikor tudod, hogy az az egyetlen megold�s.
 - Ez �gy igaz, de...
 - Meg kellene tal�lnod magadat a harcban. - jegyeztem meg. - �gy �rtem, azt, ami �ltal m�r el tudn�d fogadni a sz�ks�gess�g�t. Figyelned kellene n�h�ny fontos dologra. Kaplaa mester gyakran mondogatta: "A harc olyan, mint egy t�nc; megvan a maga sz�ps�ge, komolys�ga �s ereje. Aki ezekre figyel, abb�l igaz�n j� v�v� v�lhat, m�g akkor is, ha nincs t�l j� �rz�ke a v�v�shoz. Az igazi neh�zs�g csak abban rejlik, hogy mindenkinek a maga t�nc�ra kell r��reznie, azt kell megtal�lnia." Nem mintha �n szeretn�k t�ncolni. Nekem a v�v�s m�v�szet, kikapcsol�d�s, de nem tudn�m a t�nchoz hasonl�tani. Persze a twi'lek m�s n�p, nekik a kult�r�jukhoz tartozik az ilyesmi, gondolom az�rt mondta... Ha engem k�rdezel, �n �gy mondan�m, hogy azt a v�v�st�lust keresd meg, ami legink�bb illik a szem�lyis�gedhez, ami te vagy. �n p�ld�ul az�rt haszn�lom az Atarot, mert gyors �s akrobatikus, �lland�an p�r�gni kell, a Shient meg az�rt, mert az a forma k�l�n m�v�szet, gondolj csak a ford�tva fogott peng�re; ehhez m�g hozz�veszem a sug�rvet�t, �s m�ris k�sz, az eg�sz engem jellemez. Az�rt megy k�nnyen, mert ahogy harcolok, magamat adom, �gy alig kell figyelnem. B�r ezt neh�z igaz�n j�l megfogalmazni, erre r� kell �rezni...
 - Ez az, ami nem megy nekem. - s�hajtotta Ardenis. - Nem tudok boldogulni...
 - Azt hiszem, sejtem, mi a gond. - mosolyodtam el. - Ne haragudj, hogy ezt mondom, de a Vaapad nem hozz�d val�, teljesen az ellent�te annak, ami te vagy. Nem a te st�lusod, �s nem is szabadna pr�b�lkoznod vele. Persze megtal�lni a t�k�letesen megfelel� st�lust nagyon neh�z. Az egyik f�nykardoktat�m, Cin Drallig szerint ugyan�gy r� kell tal�lnod a saj�t st�lusodra, mint ahogy az Er�re, mert az is a r�szed. Ez pedig neh�z feladat. De ha magadba n�zel, ha tudod, hogy ki vagy, menni fog.
Elgondolkozva n�zett r�m, majd lassan b�lintott.
 - H�t... megpr�b�lom.
 - Tedd vagy ne tedd, de sose pr�b�ld. - sz�ltam r� szigor�an, �sszevont szem�ld�kkel, nagyonis Yoda mestert id�zve. V�gre elnevette mag�t.
 - Pont te id�zed a Jedi b�lcsess�geket?
 - �gy vagyok vel�k, mint a Szab�lyzattal. - v�gtam r� vid�man, �s fel�lltam. Most, hogy �jra szem�gyre vettem bar�tn�met, sajn�lkozva l�ttam, mennyire nagyon elvertem. Ardenis is �szrevette arcomon ezt a kifejez�st.
 - Nagyon durva? - vonta fel a szem�ld�k�t. Beh�ztam a nyakam.
 - Szerintem menj el a gyeng�lked�re... - n�ztem r� sajn�lkozva. - Vagy ha gondolod, h�vhatom Szik�t...
 - Nem! - v�gta r� �lesen, szinte r�m�lten.
 - J�l van, j�l van. - vigyorogtam. - Akkor nyom�s.
Ardenis biccentett �s felt�p�szkodott. Kiv�telesen nem akartam elk�s�rni, b�r agg�dtam �rte, viszont cseppet sem hi�nyzott egy alapos fejmos�s az orvosdroidokt�l, �gy r�vid gondolkod�s ut�n ink�bb a lesz�ll�p�lya fel� vettem az ir�nyt. K�zben a kommlinkemmel babr�ltam.
 - Kenobi. - v�laszolt azonnal mesterem.
 - Iz�... - Hogy is fogalmazzam meg ezt? morfond�roztam magamban. Mindegy, lesz, ami lesz. �gyis el kell mondanom, jobb, ha nem mag�t�l veszi �szre �s k�rdez r� a dologra. - Mester, tudom, hogy nemsok�ra indulunk, de t�rt�nt egy kis baleset...
 - Baleset? - k�nnyed�n el tudtam k�pzelni, Obi-Wan milyen arcot v�g, mik�zben ezt k�rdezi.
 - Igen. - v�laszoltam. - Az az igazs�g, hogy Ardenissel p�rbajoztunk... �s... kicsit rosszul s�lt el a dolog...
 - MI???
Sejtettem...
 - Csak n�h�ny kisebb s�r�l�s, de el kellett mennie a gyeng�lked�re, hogy ell�ss�k. Igaz�n sajn�lom. - nyugtattam meg gyorsan Obi-Want. Hossz� s�haj volt a v�lasz.
 - Wilwarin... ez nagy felel�tlens�g volt t�led.
 - Igen, tudom. De gyorsan ell�tj�k, �s id�ben el tudunk indulni, vagy csak egy kicsi k�s�ssel.
 - Rendben. Viszont m�skor ha lehet, ne forduljon el�. - meglep�en rendes volt megint, de ennek csak �r�lni tudtam.
 - �rtettem, mester. �s ���...lenne m�g valami. - folytattam b�tortalanul. - Ha Ardenist most ell�tj�k, �s v�rni kell... lehetne r�la sz�, hogy �tmenjek a kl�nb�zisra? Csak el akarok b�cs�zni a csapatt�l...
Kis csend k�vetkezett. Vajon hogy fog reag�lni?
 - F�l egykor v�rlak a lesz�ll�p�ly�n, �tra k�szen.
�s bontotta a kapcsolatot. Bamb�n meredtem a kommlinkre. Persze azzal tiszt�ban voltam, hogy majd az utaz�s alatt, am�g Mandalore-ra nem �r�nk, r�szem lesz egy komoly besz�lget�sben n�h�ny fontos dologr�l, de m�g �gy is meglepett, hogy Obi-Wan mennyire megv�ltozott. Szaladtam lelkesen a lesz�ll�p�ly�ra, fogtam egy l�gitaxit, �s negyed �ra m�lva m�r az �gyeletes �r engedett be a kl�nb�zis kapuj�n.
Codyra az egyik bels�, fedett t�ren akadtam r�, amely �ssze volt k�tve a b�zisuk lesz�ll�p�ly�j�val; �gy t�nt, �ppen valami �j sz�ll�tm�ny �rkezett, a dobozokat a 212-esek szorgalmasan hordt�k be a rakt�rba. A parancsnok persze nem volt egyed�l. Bar�tja, Rex sz�zados is mellette �lldog�lt, �s kelletlen�l vettem tudom�sul, hogy a k�t 501-es ARC katona is ott van. �t�s vett �szre el�sz�r.
 - Szia Wilwarin. - k�sz�nt�tt vid�man. Cody is mosolyogva biccentett, Rex �s Visszhang ellenben tisztelettud�an, kurt�n tisztelegtek.
 - �dv, fi�k... sz�zados. - k�sz�ntem vissza vid�man. Na igen... Rex volt az egyetlen, akit annak ellen�re, hogy j�ban voltam vele, mag�ztam; a sz�zados szem�lye eleve tiszteletet parancsol� volt, na meg az ember alapb�l meg�rzi, kit hogyan sz�l�that meg.
 - J�, hogy l�tlak. - mosolygott r�m Cody. - Kenobi t�bornok azt mondta reggel, hogy elmentek valahova.
 - Igen. Unalmas diplom�ciai k�ldet�s�nk lesz a Mandalore-on. - b�lintottam. Cody s�hajtott.
 - Akkor ez most b�cs�z�s?
 - Csak ideiglenesen. Ha rajtam m�lik, visszaj�v�nk napokon bel�l. - nyugtattam meg, �s k�v�ncsian hajoltam k�zelebb az egyik dobozhoz, ami arra v�rt, hogy a katon�k bevigy�k. - Mit kaptunk?
 - Fegyvereket. - adta meg a v�laszt Rex. - V�gre k�ldtek nek�nk n�mi ut�np�tl�st; m�r nagyon hi�nyzott.
 - Gy�ny�r�ek, igaz? - �t�s felnyitotta a l�da tetej�t; abban sz�pen egym�sra pakolva n�h�ny l�ngsz�r� volt. Csillog� szemmel n�ztem.
 - Ezek csod�latosak...
 - Megp�rk�lik a b�dogokat k�nnyed�n; olvadt f�mkupacot csin�lnak bel�l�k m�sodpercek alatt. - Cody b�szk�n kivette az egyik l�ngsz�r�t �s fel�m ny�jtotta. - Megn�zed?
Boldogan vettem el t�le a hossz� fegyvert, �s vizsg�ltam �t t�zetesebben. Azt r�gt�n meg�llap�tottam, hogy gyerekj�t�k kezelni, �s nagyon hat�kony. J�l foghat�, k�nny�, k�tkezes darab volt, sz�jjal ell�tva, haszn�laton k�v�l �t lehetett vetni az ember h�t�n, �s �gy k�nnyen hordozhat�v� v�lt.
 - Alig v�rom, hogy l�ssam, amint a csatat�ren haszn�lj�tok. - ny�jtottam vissza Codynak.
 - Elb�rod? - k�rdezte a parancsnok.
 - H�t persze.
 - Akkor a ti�d. - mosolygott Cody. R�b�multam.
 - Tess�k? Ez komoly?
 - Bizony. - biccentett. - Tartsd csak meg. Tudom, hogy �rdekelnek a fegyverek, �s ki tudja, mikor lehet r� majd sz�ks�ged.
Alig jutottam sz�hoz.
 - Ez... nagyon k�sz�n�m, Cody. - ny�gtem ki nagy nehezen. Mosolyogva vont v�llat.
 - Ugyan; csak egy b�cs�aj�nd�k. Gyere vissza �ps�gben, ha lehet.
 - Meglesz, �g�rem. - biccentettem. Lassan mennem kellett. Kelletlen�l s�hajtottam. - Te meg add �t �dv�zletem a fi�knak. J�v�k vissza, amilyen hamar csak tudok. Vigy�zzatok magatokra.
M�r �pp indultam vissza, amikor Rex ut�nam sz�lt.
 - Parancsnok, mivel j�tt?
 - L�gitaxival. - v�laszoltam �rtetlen�l. Rex vigyora valami�rt nagyon nem tetszett nekem.
 - �, �rtem... Ezesetben Visszhang lesz olyan �riember, hogy visszaviszi mag�t a Jedi Templomba. - fordult az ARC katon�hoz, aki ijedten �sszerezzent.
 - I-igenis, uram.
Na ne! Rex ezt direkt csin�lta, tudom! Ez nem lehet igaz!
 - De sz�zados, igaz�n nem kell... - kezdtem a tiltakoz�st, azt�n tudatosult bennem, hogy �gy is k�s�sben vagyok. �, hogy a kriffverte kilenc pokolba! S�hajtottam. - Rendben... igaz�n k�sz�n�m.
 - Nem tesz semmit. - Rex tov�bbra is vigyorgott, majd a fej�vel intett Visszhangnak, aki �szbekapva elindult az egyik suhan� fel�. Kelletlen�l k�vettem. Egyetlen vigaszom az volt, hogy gyorsan le fogom tudni ezt az utat.
Gyorsan... na persze. Miut�n Visszhang m�r a harmadik olyan alkalommal �llt meg, amikor laz�n tov�bbmehetett volna, kezdtem kicsit elvesz�teni a t�relmemet. Egy�bk�nt nem vezetett rosszul, csak nagyon lassan �s borzaszt� szel�den. J�, az t�ny, hogy ut�lok rep�lni, na de ez... Lecs�sztam az �l�sen, a Codyt�l kapott l�ngsz�r�t babr�ltam, �s igyekeztem nem r�n�zni Visszhangra. Azt�n j�tt a negyedik meg�ll�s...
 - Itt m�g sim�n �tmehetett volna! - fakadtam ki. Igen... Visszhang, Rex-szel ellent�tben meg az�rt �rdemelte ki a mag�z�st, hogy tudja, m�g mindig f�jok r�...
 - �s ha megb�ntetnek? - agg�lyoskodott. - A szab�lyok szerint...
 - Ha m�g egyszer eml�ti nekem a Szab�lyzatot, esk�sz�m, elint�zem, hogy visszak�ldj�k a Kaminora takar�tani. - v�gtam inger�lten a szav�ba.
 - �r�ln�k neki. - jegyezte meg csendesen. R�b�multam; mindenre sz�m�tottam, csak erre nem. - Sosem akartam harcolni. Nem szeretem a h�bor�t.
Nyitottam a sz�mat, de egy hang sem j�tt ki a torkomon. Nem tudtam mit v�laszolni neki, csak b�multam d�bbenten. Ezt m�g egyik kl�nt�l sem hallottam. Persze, tiszt�ban voltam vele, hogy �k is a h�bor� v�g�t v�rj�k, de ilyen hat�rozottan, ekkora keser�s�ggel m�g egyik�k sem jelentette ki, hogy mennyire elege van bel�le. Most el�sz�r kicsit egy�tt�reztem Visszhanggal, de miel�tt jobban bele tudtam volna gondolni a dologba, kiv�ltunk a forgalomb�l, �s Visszhang letette a suhan�t a Templom lesz�ll�p�ly�j�n. �gy t�nt, minden akad�ly ellen�re m�gis siker�lt id�ben oda�rni az �rhaj�nkhoz, igaz, Obi-Wan m�r el�tte v�rt engem. Vetett egy �rtetlen pillant�st a h�tamra sz�jazott l�ngsz�r�ra, de nem tette sz�v�.
 - Gyere, m�r csak r�d v�rtunk. Indulunk. Ardenis vezet majd. - �s fels�t�lt a r�mp�n. Kik�sz�l�dtam a suhan�b�l, �s Visszhangra n�ztem.
 - K�sz�n�m, hogy elhozott. - er�ltettem egy mosolyt az arcomra.
 - Sz�vesen tettem. - felelte komolyan, �n meg nem tudtam, hogy csak udvariaskodik-e vagy t�nyleg �gy gondolja. - Sok sikert, parancsnok.
N�m�n biccentettem, k�sz�netk�pp �s elb�cs�z�sk�pp, azt�n siettem fel a g�pre. Alig v�rtam, hogy v�gre elinduljunk, �s magam m�g�tt hagyhassam a Coruscantot, az itt eltelt napok kellemetlen eml�keivel egy�tt...