Nem hittem volna, hogy id�ig is eljutunk. �s m�gis. Wilwarin ott �lt a p�holyban Burtoni mellett �s csak formalit�sok, n�h�ny perc �s egy idegg�rcs v�laszthatt�k el att�l, hogy elmondja a besz�d�t.
Az elm�lt p�r napban voltak pillanatok, amikor elk�pzelhetetlennek l�tszott, hogy ez megt�rt�nik. Szeg�ny Wil! Nem hiszem, hogy b�rkit ismerek, akib�l ennyire teljes m�rt�kig �s sz�z sz�zal�kosan hi�nyozna a politikusi v�na… Leny�g�z�tt az elt�k�lts�ge, amivel neki l�tott a feladatnak. Egyre jobban tiszteltem �rte, �s csak rem�nykedtem benne, hogy a katon�i �rt�kelik, hogy ilyen parancsnokuk van, aki b�rmire k�pes �rt�k. ’Wilwarin eset�ben a mai nap azt hiszem nagyobb �ldozat, mintha az �let�t kellene adnia. Hal�l komolyan.’
A saj�t besz�deim el�tt nem izgultam anno ennyire…

Wil fel�llt �s elkezdte mondani, amit �r�kig gyakoroltunk. �s j�l mondta! Volt persze n�h�ny sz�fordulat, amit politikus nem haszn�lna, de ett�l tal�n csak m�g meggy�z�bb� v�lt az �rvel�s. �s- b�rmilyen hihetetlen- az �szintes�gnek n�ha nagy hat�sa van. Tapasztalatom szerint igenis lehets�ges �gy meggy�zni az embereket, hogy a j� tulajdons�gaikra t�maszkodunk, hogy az �rz�seket �bresztj�k fel benn�k, hogy elhitetj�k vel�k, jobbak, mint amilyenek. �s Wilwarin ebben els�rang� volt. Senki nem vonhatta k�ts�gbe, hogy �szint�n besz�l, �tgondoltan �s lelkesen, saj�t igaz�nak teljes tudt�ban. Minden kor�bbi, balj�s f�lelmem ellen�re nem l�tszott rajta semmi bizonytalans�g. Ak�rmibe fogadtam volna, hogy a katon�inkra gondol, �s az ir�ntuk �rzett h�s�ge �s szeretete az, ami ilyen meginghatatlan elt�k�lts�get adott neki. Rem�ltem, igaz�n, sz�vb�l rem�ltem, hogy m�sok is annyira �rzelg�sek lesznek, mint �n, �s meghatja �ket a besz�d. Egyszer�en nem bukhatott meg! Nem csak Wil miatt, de az �gy miatt sem.
Nekem az eg�sz legal�bb annyira fontos volt, mint neki, m�g akkor is, ha ezt esetleg senki nem l�tta rajtam.

Mikor elhangzott az utols� sz�, kit�rt a tapsvihar. Fel�llva, tapsolt a Szen�tus, m�g Burtoni is �ssze-�ssze �t�gette a r�ncos mancsait, persze gondosan fanyalg� arckifejez�ssel.
Igen, Wilwarin sikeres volt, kedvem lett volna meg�lelni, de m�g nem �nnepelhett�nk. Hi�ba volt sikeres a besz�d, m�g m�soknak is maradt mondanival�juk, a szavaz�s m�g nem t�rt�nt meg. Figyeltem az �rveket, a kereskedelmiek, a bankosok �rveit, figyeltem a kamin�i bany�t, �s kezdtem agg�dni. ’De m�g nem d�lt el semmi…’ nyugtattam magam.
- �s most? –n�zett r�m Wil agg�dva �s kiss� z�lden.
-Szavaz�st tartanak. Sajnos itt m�r nem tehet�nk semmit, csakis a szen�toroknak van joga a szavaz�sra, a k�pvisel�knek nem. Gyere, szerzek neked egy italt; m�g mindig borzalmasan festesz.
Le�ltettem egy �res teremben �s elrohantam valami sz�ver�s�t�t szerezni. Sikertelen�l, �gyhogy v�g�l feladtam a kutat�st �s visszat�rtem bar�tn�mh�z, �gy �t�lve, hogy nagyobb sz�ks�ge van r�m, mint az italra.
�s ebben nem is t�vedtem. Wilwarin m�sodpercenk�nt felpattant, majd le�lt, le akarta l�vetni Halle Burtonit Codyval, �s �gy �ltal�ban nem t�nt besz�m�that�nak. Igyekeztem nyugtatgatni, magyar�zni neki, hogy ezt a d�nt�st nem lehet elsietni, de mivel nem sok hat�sa volt, ism�t felpattantam azzal, hogy megkeresem Padm�t vagy valakit, �s kider�tem a v�geredm�nyt. Csak mikor m�r egyed�l r�ttam a folyos�kat, akkor d�bbentem r�, hogy �n is legal�bb annyira ideges vagyok, mint bar�tn�m. M�sk�pp ugyanis biztos, hogy nem lettem volna ilyen felel�tlen, biztosan nem indulok el a Szen�tusi �p�letben fel-al� grassz�lni, ahol kb. minden m�sodik ember ismer, �s halottnak tart. �gy lopakodtam, mint valami bet�r�, hogy ne vegyenek �szre, �s valahogyan siker�lt is Padm� nabooi p�holy�hoz elosonkodjak. De el�g volt egy pillant�st vetnem az �ppen kifel� halad� szen�torn� arc�ra, hogy tudjam a v�geredm�nyt. Zsibbadtan �lltam egy helyben. ’Ez nem lehet igaz!’
Arra is alig maradt er�m, hogy f�lreh�z�djak egy sarokba a F�kancell�r �s k�s�rete el�l.
-Tal�n �gy kellett t�rt�nnie, kedvesem- simogatta meg Palpatin sajn�lkozva, atyaian Padm� h�t�t. Engem most is kir�zott t�le a hideg, pedig t�nyleg nagyon t�mogat�an viselkedett a csal�dott szen�torn�vel. Padm� is mondott egy besz�det, az is hat�sos volt, nem �rtette, mi t�rt�nt, mi�rt bukott el m�gis az �gy. �n sem �rtettem. �s fogalmam sem volt, mit mondok majd Wilwarinnak.

Most el�sz�r megijedtem t�le. Nem tudta uralni az �rz�seit, m�sodpercekre volt a d�hkit�r�st�l, egy apr�cska l�p�snyire a s�t�t oldalt�l. Az Er� tombolt k�r�l�tte f�lelmetes fesz�lts�get hordozva… Nem akartam semmit se mondani, neki kellett megv�vnia ezt a csat�t �nmag�val, neki kellett gy�znie. Nem is tudtam volna seg�teni semmivel. Arra, hogy �n mit �rzek, hogy csal�dott vagyok-e vagy d�h�s nem is maradt energi�m figyelni, teljesen lek�t�ttek a teend�k. Mert hi�ba bukott el az �gy, azt m�r r�g tudtam, hogy az �n feladatom csak most kezd�dik el igaz�n.
-Jelentek a Tan�csnak, te maradj nyugodtan- Wilwarin az �gyon fek�dt, apatikus arckifejez�ssel b�multa a mennyezetet. Nem voltam benne biztos, hogy ez jobb, mint a d�hkit�r�s, de be kellett �rjem ennyivel. Elindultam, hogy t�l legyek a kellemetlen k�telezetts�geken…

Zsibbadtan j�rtam a Templom folyos�it, nem is figyelve arra, hogy merre megyek, �ntudatlanul haladtam a Tan�csterem fel�.
Bumm…
-Bocs�nat, Mester!- fiatal twilek n�zett r�m a hasam fel�l, alig lehetett 7-8 �ves. T�rkizk�k szemeiben rosszul pal�stolt aggodalom �lt. Nem tudom, hogy kinek a hib�ja lehetett ink�bb, de egym�sba botlottunk. Mindenesetre az arca arr�l �rulkodott, hogy valamiben b�n�snek �rzi mag�t.
- Nem t�rt�nt semmi. �s nem vagyok mester… - igaz�tottam meg f�lrecs�szott k�penyemet. � k�v�ncsian n�zett r�m, f�rk�szve tal�lgatva, hogy hogyan lehets�ges ez, ki is vagyok tulajdonk�ppen.
-Padawan Ardenis- mutatkoztam be a kicsinek egy csinos kis meghajl�s k�s�ret�ben.- Kenobi mester tan�tv�nya vagyok- ’most m�g’ tettem hozz� magamban.
- Aztaa.
Ezt nemigen tudtam mire v�lni… ’Ennyire izgalmasnak t�nik Obi-Wan k�v�lr�l?’
-Nyugi, ennyire az�rt nem szt�r mester- v�laszoltam neki fintorogva…
-Nem is miatta mondtam…- n�zett r�m a sr�c.- Persze Kenobi mester is �rdekes, de te vagy az, akir�l senki nem tud semmi biztosat, �s mindenki csak tal�lgat.
N�m�n meredtem r�. ’Hogy mi?’
-�s mit mondanak?- nem tehettem r�la, vigyorognom kellett. Azt hiszem hiszt�ri�s reakci� volt ez r�szemr�l, feltehet�leg a helyzet abszurdit�sa miatt.
-H�t… Mindenki m�st. Vannak, akik azt �ll�tj�k, hogy a S�t�t Oldalr�l j�tt�l vissza jedinek, vannak, akik szerint fejvad�sz volt�l… de van m�s v�ltozat is…- zavartan hallgatott el.
- Ki vele!
-H�t… Hogy… t�ncosn� volt�l valamelyik huttn�l…
’Tess���k?? Ezt meg ki mondh…? Obi-Waaaan! Meg�llek, MEGHALSZ!!!’
-Sajn�lom, te k�rted, hogy mondjam!- menteget�z�tt a sr�c, h�rmat h�tral�pve. Kicsit ijeszt� lehetett az arckifejez�sem.- K�l�nben is, nincs abban semmi…- El is felejtettem, hogy a rylothiak mennyire m�shogy gondolkodtak az ilyesmir�l, mint mi a Deranon, vagy ak�r Corusant n�pe.
-Semmi gond, r�d nem haragszom!- Egyel�re f�lre raktam az �gyet. ’Egyel�re!’
-�s melyik igaz, akkor?- a mestere biztosan megr�tta volna ez�rt a k�v�ncsiskod�s�rt, de �n nagyon is �rthet�nek tal�ltam.
-Tudod mit? Neked megmondom, hogy egyik sem! De pszt!
Furcs�lkodva m�regetett, de amikor l�tta, hogy viccelek, az � sz�ja is vigyorra h�z�dott, a fejcs�pok v�geit m�k�san felkunkor�totta. Fogalmam sem volt, hogy ez mit jelentett, de olyan volt, mint a sz�ja, mikor mosolygott.
- Figyelj, nekem most mennem kell a Tan�csba, de �r�l�k, hogy megismerhettelek, iz�…
- Frey Wan’te.
-�r�l�k, hogy tal�lkoztunk, Frey!- Sz�l�tott a kellemetlen k�teless�g, indultam tov�bb a Tan�csterembe vezet� liftekhez.
-V�rj!
K�rd�en meredtem r�.
-Elfelejtettem, hogy hozz�d k�ldtek egy �zenettel. A Tan�cs l�tni akar, de Kenobi mester is �zeni, hogy keresd fel!- ’H�t ez pomp�s! Fel is kereslek, ne f�lj!’
-Most m�r csak azt mondd meg, hogy hogyan felejthetted ezt el?
Megint siker�lt zavarba hozzam, t�tov�n pislogott oldalra.
-Frey, ki vele! Hidd el, �gy j�rsz jobban, ha az igazat mondod nekem!
-H��t, igaz�b�l nem nekem, hanem Rheinnek kellett volna �tadnia az �zenetet. Dicsekedett is vele, de �sszeveszt�nk �s… le�t�ttem.
-Tess�k?
Megsemmis�lten meredt maga el�. Most m�r nem siettem annyira, ennek az �gynek adnom kellett egy percet. ’Mi t�rt�nik itt? Az �n id�mben sz� sem lehetett ilyesmir�l a Templomban, k�t jedi n�vend�k k�z�tt! Mi folyik a vil�gban?’ Kezdtem �gy �rezni, hogy a h�bor�nak olyan k�vetkezm�nyei is vannak, amiket nem l�thattunk el�re. ’H�t senki nem �r r� figyelni a padawanokra?’
-�sszeverekedt�nk. Azt mondta, hogy r�m soha nem b�zna senki semmilyen feladatot.
Ment�lisan v�gtam fejbe magam, hogy �sszeszedjem kusza gondolataimat, hogy tudjak figyelni r�.
-Mi�rt mondan� ezt?
-Mert �gyetlen vagyok.- alig hallhat�an motyogott maga el�.- Vagyis � azt hiszi!- haragosan h�zta �ssze a szem�ld�k�t.
-�s most m�sk�pp gondolja?- A v�ll�ra tettem a kezemet, �s ezzel el�rtem, hogy v�gre r�m n�zzen.
-Nem!- Ismerte be v�g�l, b�r nem hiszem, hogy �rtette, mire c�lzok.
-L�tod, er�szakkal senkit nem fogsz tudni meggy�zni! Az, hogy le�t�d… Nem t�l meggy�z� �rv. Szinte soha nem az er�szak a helyes megold�s.- Nem tudom, mennyire �rezte, hogy nem csak r�la besz�lek. Sok�ig n�zett kutatva, majd b�lintott egyet.
- �rtem. T�bbet nem fog el�fordulni!
-Helyes- szor�tottam meg a v�ll�t.- Most m�r t�nyleg mennem kell, de Frey…
-Igen?
-Egyvalamit ne feledj! Nem az sz�m�t, hogy �k mit gondolnak r�lad! Te mit gondolsz magadr�l?
-Azt hiszem, igazuk van. T�nyleg �gyetlen vagyok jedinek.- Csod�ltam a b�tors�g�t, hogy ezt kimondta, �s egyben nagyon meg is sajn�ltam. Hiszen pontosan tudtam, mit �rez! Szerettem volna err�l elbesz�lgetni vele, de szor�tott az id�.
-Gyerek, erre m�g visszat�r�nk, ha lesz egy kis id�m, megkereslek! Addig, pedig gondolkozz rajta, hogy mi�rt van ez �gy, ha egy�ltal�n t�nyleg �gy van! Fel a fejjel, Frey! N�lam b�n�bb nem lehetsz, k�rdezd csak meg Yod�t…mestert!
Azzal barackot nyomtam a fej�re, �s v�gre t�nyleg elsiettem a Tan�csba.

-Besz�lni akarsz vel�nk, Ardenis padawan?
Mace Windu tekintet�t soha nem sz�vleltem.
-Jelenteni val�m van, mesterek!
-Hallgatni, azt fogunk!- Yoda szemeit olvashatatlann� m�ly�tette az id�.
-Padawan t�rsam Wilwarin az �n seg�ts�gemmel felsz�lalt a Szen�tusban. A hadsereg b�v�t�s�t ellenz� besz�de azonban megbukott. Ha �th�gtunk ezzel szab�lyokat, �n v�llalom �rte a felel�ss�get, b�r feleslegesen t�rt�nt.
-Hm, feleslegesen, azt mondod?
�rtetlen�l meredtem r�. ’M�gis mire gondol, mi �rtelme volt az eg�sznek?’
-Az �gy megbukott, Mester!
-Bukott az �gy lehet, igen. Felesleges az ifj� Wilwarin felk�sz�t�se, hm… nem hiszem, hogy az volt… Kif�rk�szhetetlenek, azok az Er� �tjai…- Percekig cs�ndben n�zett r�m az eg�sz Tan�cs, bele�rtve Yod�t is. �n meg igyekeztem nem feszengeni. Mikor m�r nagyon k�nyelmetlen�l �reztem magam, elk�pzeltem, hogy a derani tengerpart egy rejtett zug�ban �l�k, �s n�zem, ahogy el�ttem csillog a tenger. Hallom a hull�mok halk morajl�s�t, a madarak k�l�n�s vijjog�s�t. Halkan susognak a f�k, moszatszag �szik a leveg�ben �s csiklandozza a talpamat a z�ld f�…
-A Kaminor�l, onnan kerestek minket!
-Hmpf?
-A Kamin�i Kik�pz� K�zpont vezet�s�ge ism�t felvette vel�nk a kapcsolatot. Shaak Ti Mester szolg�lati ideje lej�ratban van a Kamin�n. M�gis a kamin�iak arr�l inform�ltak, hogy a kl�n k�pz�snek �j jedi felel�se van. Wilwarin. Tudsz err�l valamit?- Windu �sszeh�zott szemei nem sok j�t �g�rtek, de nem volt mit tennem, meg�g�rtem, hogy v�llalom a felel�ss�get.
-Wilwarin megfogadta a katon�knak, hogy besz�l az �rdek�kben. A Szen�tusba viszont nem juthatott be jedik�nt, ez�rt elint�zte, hogy a Kik�pz� K�zpont jedi tisztjek�nt sz�lalhasson fel.- Igyekeztem, hogy diplomatikus maradjak.
-J� lecke az engedelmess�gr�l, az lesz ez neki, Wilwarinnak. A kik�pz�st r�videsen meg kezdi. A Kamin�ra menni, musz�j lesz neki.
-�rtem.- egy ideig hallgattam, de v�g�l nem �lltam meg, hogy ne k�rdezzek r�:- �s ezt mi�rt nekem mondj�tok?
-Hm… felel�ss�get, azt v�llalsz, mondod te, padawan Ardenis.
M�g mindig nem �rtettem. ’Most akkor meg fognak b�ntetni, vagy mi lesz?’
-El kell k�s�rned Wilwarint! Seg�tened kell neki a kik�pz�sben.
H�t erre, nagyon nem voltam felk�sz�lve. ’Hogy �n katon�kat k�pezzek a K�zt�rsas�g hadsereg�be? Hiszen engem sem k�pzett soha senki, �n voltam a b�na harcos mintap�ld�ja? Hivatalosan is meg�r�lt a Jedi Tan�cs?’ De Yod�val �s a Tan�ccsal nem lett volna okos dolog szembeszeg�lni, legal�bbis nem ny�ltan, �gyhogy beleegyez�en b�lintottam, rem�nykedve, hogy Wil addigra �sszeszedi mag�t �s megoldja a feladatot n�lk�lem is. ’Merthogy �n nem vagyok alkalmas kik�pz�sre, az holtbiztos!’
-Mikor induljunk?
-Egyel�re m�s feladat v�r r�tok. A mesteredet keresd fel, padawan, � majd t�j�koztat!
-�rtem.- �jabb cs�nd. ’Komolyan mondom, ha rajtatok m�lik, teljesen beh�ly�l�k! Nem egy k�nyelmes �rz�s �llni egy terem k�zep�n, �gy, hogy mindenki vizslatva b�mul, �n  pedig azt sem tudom, hogyan kellene viselkedjek, hogy tetsszen nektek, amit l�ttok.’
-Akkor elmehetek?
-Az Er� legyen veled!- b�lintott Windu…
-Mondani valamit, azt szeretn�l m�g, padawan?
Hosszan n�ztem Yoda szemeibe. Ez�ttal nem �rdekelt, hogy � mire gondolt, igyekeztem saj�t magam, �szint�n v�laszolni a k�rd�sre… ’Akarok �n nekik b�rmit mondani?’
-Nem, Yoda mester. Nincs m�s mondanival�m.
-Hm…
Nem t�r�dtem vele, meghajoltam �s elhagytam a termet. Ahogy kil�ptem az ajt�n, fell�legeztem. L�nyegesen felszabadultabbnak �reztem magamat, �s m�r indultam is, hogy megkeressem Wilwarint, amikor...
’Obi-Wan! Veled m�g van lesz�molnival�m, te aljas!’
De hi�ba kerestem fel mesteremet a saj�t h�l�helys�g�ben, nem tal�ltam ott, �ll�t�lag Dexhez ment.
Sz�vesen besz�ltem volna Dexel magam is, de �gy �reztem, hogy nem ez az ide�lis alkalom ilyesmire. Ehelyett Wilwarinhoz mentem vissza. Sz�m�tottam r�, hogy d�h�ngeni fog, hogy elcsatangol valahova, t�nkretesz valamilyen berendez�st, de legal�bbis megl�g a kl�nb�zisra.
�rthet� m�don er�sen csod�lkoztam, amikor benyitottam hozz�, �s ugyanabban a poz�ci�ban tal�ltam, mint amiben ott hagytam.
-Wil..���.. iz�…J�l vagy?
-Aha.- Ijeszt�en monoton volt a hangja.
-Jelentettem a Tan�csnak.
-Aha.
-Most megyek a fi�khoz. J�ssz?
-Nem.
Becsuktam magam m�g�tt az ajt�t. ’Majd csak t�l teszi mag�t a helyzeten. Musz�j lesz neki!’
�s sietve elindultam a b�zisra. Besz�lni akartam Cody�kkal, el akartam nekik magyar�zni a helyzetet. Csakhogy valami�rt �gy �reztem magamat, mint aki menteget�zik. Mint aki pr�b�lja kimenteni a politikusokat, sz�p�tgetni a helyzetet… ’M�r nem tartozom k�z�j�k!’ mondogattam magamnak. De hi�ba, a k�ts�g nem hagyott nyugodni…’Vajon ilyen voltam �n is? Ennyi f�jdalmat okoztam �n is egy-egy d�nt�semmel, �gy, hogy �szre sem vettem?’ Nem tal�ltam a v�laszokat. Persze, igyekeztem mindig a legjobb d�nt�st meghozni, ’de mi van, ha?’ �s itt elv�gtam a gondolatmenetet. ’Teljesen mindegy.” Tegy�l meg mindent, ami hatalmadban �ll… De ann�l t�bbet te sem tehetsz”’. Nem eml�keztem kinek a mond�sa volt ez, �s nem tudtam, mi�rt halottam magamban most egyszerre, de kicsit megnyugtatott.
Magabiztosan, emelt f�vel sz�lltam ki a suhan�b�l, tudva, hogy nem kell menteget�zzek, �s nem is fogok. Ez most itt nem r�lam, hanem a fi�kr�l �s Wilwarinr�l sz�lt.

-Milyen jogon akar bel�pni ide?
’Dolgom van itt, h�lye f�magy. Milyen jogon is?’
-Kl�n kik�pz� jedi tiszt vagyok- v�laszoltam �s meglengettem a f�nyszably�mat. Egy retina scann nem j�tt volna t�l j�l. ’N�melyek esetleg probl�m�snak tal�ln�k, hogy egy olyan jedi j�r k�z�tt�k, aki hivatalosan egy kir�lyn� hull�ja kellene legyen!’ Szerencs�re a fegyver meg a k�peny elegend� volt ahhoz, hogy meggy�zze �ket, beengedtek a b�zisra.

M�r eljutott hozz�juk a h�r. Hogy ez honnan tudtam? Csal�dotts�g �s egyetemes d�h hull�mzott, jobban mondva morajlott az Er�ben. H�l�t kellett adjak az�rt, hogy nincsenek tiszt�ban diplomata m�ltammal, k�l�nben hi�ba is pr�b�ltam volna Wilwarint menteni. Mikor bel�ptem a 212-esek r�szleg�be ism�t kaptam egy leck�t a fegyelemr�l. Leny�g�z�tt, ahogy minden csal�dotts�guk �s d�h�k ellen�re is igyekezt�k elfoglalni magukat, egyetlen hangos sz� vagy d�hkit�r�s nem zavarta megy a csendet, pedig m�g igazi feladatuk se nagyon volt, aminek seg�ts�g�vel levezethett�k volna a fesz�lts�get. Cody, Davijaan �s Waxos �pp a fej�ket l�gatt�k a kantinban egy asztal mellett �lve, vel�k egy tiszt �s egy elit k�zkatona az 501-esekt�l, akiket nem ismertem. Mikor mell�j�k �rtem egy emberk�nt, kapt�k fel a fej�ket. Cody �s a m�sik k�t katona Obi-Wan csapat�b�l csod�lkozva leskelt m�g�m, hogy hol hagytam Wilwarint. Szomor�an ingattam a fejemet. ’Nem, Wil most nincs itt velem. Tal�n jobb is �gy.’ Le�ltem, jobban mondva lezuhantam Davijaan mell� �s v�rakoz�s teljesen n�ztem a k�t ismeretlen katon�ra. Gondoltam, csak meg�rtik. H�t, beletelt egy darab id�be, de a tiszt v�g�l felpattant �s tisztelegve jelentkezett.
- Rex sz�zados, 501-es l�gi�. –B�lintottam fel�, mire a t�rsa is felemelkedett.
-CT-21-0408, 501-es l�gi�…
Mivel tov�bbra is felemelt szem�ld�kkel, k�rd�en meredtem r�, hozz�tette m�g, enyh�n elv�r�s�dve:
-Visszhang.
-�rvendek!- mosolyogtam r�juk- Ardenis parancsnok vagyok, Kenobi t�bornok tan�tv�nya.
Ism�t tisztelegni akartak, �s ez fesz�lyezett, �gyhogy ink�bb r�juk sz�ltam.
-Erre semmi sz�ks�g!
-Igenis, parancsnok!
-Sz�zados, maradjunk ink�bb az Ardenisn�l, ha lehet.
-Ez esetben, legyen ink�bb Rex, Ardenis.
�sszevigyorogtunk. Rex Codyra eml�keztetett engem. Ahogy a szitu�ci�t kezelte m�r �nmag�ban arr�l �rulkodott, hogy kiv�l� katona �s kiv�l� tiszt. Azonban hi�ba szerettem annyira figyelni az embereket magam k�r�l, ez�ttal tanulm�nyoz�s helyett besz�lnem kellett. Musz�j volt elmagyar�znom a helyzetet.
-Cody, Davijaan, maguk tudj�k, hogy Wilwarin mit tett!- Nem k�rd�sk�nt mondtam, hanem kijelentettem. Legnagyobb meglepet�semre, aki Rexk�nt mutatkozott be, szint�n egyet�rt�en b�lintott, csak�gy, mint a t�bbiek. El nem tudtam k�pzelni, honnan tudja, mit t�rt�nt, de nem volt kedvem firtatni. A Visszhang nevezet� ezzel szemben, –v�rakoz�saimnak megfelel�en- elveszett k�ppel meredt r�nk, szemmel l�that�lag fogalma sem volt az eg�szr�l.
-Tudom, hogy hozz�tok is eljutott a h�r, hogy megbukott az �gy. Wilwarinnak ez az eg�sz borzaszt�an neh�z. Nem l�tt�tok, nem hallott�tok a besz�det, ez�rt el kell higgy�tek nekem, hogy nagyon hat�sos volt. Wil felk�sz�lt r�, a lelk�t is kitetette �rtetek. Nem az a fontos, hogy mit gondol a sok idi�ta politikus, hanem az, hogy ilyen parancsnokotok van, aki b�rmire v�llalkozik a kedvetek�rt, aki a t�le legt�volabb �ll� sz�nt�ren is v�llalta a csat�t �rtetek. Sajnos, most �gy �rzi, hi�ba tette az eg�szet…
- Tudjuk, hogy mit tett �rt�nk.- Davijaan k�zbev�gott. Szerintem most hallottam el�sz�r hosszabban besz�lni.- Ardenis, szerinted mi�rt nincsen l�zad� hangulat a b�zison? Cody egymag�ban nem lenne el�g az indulatok kord�ban tart�s�hoz. Csak �s kiz�r�lag Wilwarin miatt nem l�zadunk, csak miatta fogunk tov�bb harcolni! V�llalunk b�rmilyen harcot, am�g van n�h�ny olyan, mint �, am�g olyanok�rt k�zd�nk, mint �! � a parancsnokunk. Nek�nk teljesen mindegy, hogy a galaxis t�bbi lak�ja mit gondol r�lunk. Mindig egym�s�rt harcoltunk �s ez nem fog megv�ltozni.
Nem tudtam mit v�laszolni erre, m�lyen meghatott a ragaszkod�suk. Hi�ba �reztem �gy, hogy eleny�sz� az ilyen emberek sz�ma, mint Wilwarin, hi�ba �reztem �gy, hogy nincs annyi j� ember, mint ah�ny kl�n az �let�t kell, hogy adja, nem sz�ltam egy sz�t sem. Nekem most a legfontosabb az volt, hogy valahogy visszaadjam Wilwarin hit�t saj�t mag�ban, a jedi rendben �s a K�zt�rsas�gban. �s a katon�k h�s�ge tal�n a leghat�sosabb m�dszer lehetett ehhez. A mor�lis v�v�d�saimat majd m�skor, egyed�l kell lerendezzem.
-�r�l�k, hogy �gy �rzitek, de Wilwarin borzaszt�an csal�dott! Sokat seg�ten�tek, ha besz�ln�tek vele, ha elmondan�tok neki mindezt.
- � az a jedi, aki kik�pz�tiszt a Kamin�n?
-Igen, � az. Az a jedi, aki besz�det mondott az �rdeketekben, a Szen�tusban!- feleltem Visszhangnak. � is egyet�rt�en b�lintott.
-Senki nem �llt m�g �gy ki �rt�nk- v�laszolta halkan, szinte zavarban.
-Nagyon, nagyon h�l�sak vagyunk Wilnek- tet�zte Cody is.- Tudom, hogy nem �gy siker�lt az eg�sz, ahogy tervezt�tek, de nem sz�m�t. Amit megtettetek �rt�nk, az �nmag�ban el�g ahhoz, hogy folytassuk a harcot. Am�g csak egy ilyen ember van azok k�z�tt, akiket v�d�nk, meg�ri a harc.
-K�sz�n�m. Nem tudj�tok, mennyire tisztellek titeket ez�rt. De nagyon fontos lenne, hogy amit most nekem elmondtatok, azt Willel is k�z�lj�tek.
Cody b�lintott.
-Besz�lek vele! Merre van, mi�rt nincs itt veled?
-Att�l tartok, f�l a szemetek el� ker�lni. Nektek kell �t felkeresni a Templomba.
-Elint�zve!- Pattant fel Cody.- Ki tart velem?
Visszhang �s Waxos b�lintottak. Rex a csapat�ra hivatkozott- kapit�nyk�nt ezt nem is csod�ltam-, de az ARC katona fel�llt, �s csatlakozott, ez�rt a k�t 212-es �s Visszhang k�s�ret�ben, n�gyesben indultunk a Templom fele.

-Nekem most meg kell keresnem Kenobi t�bornokot. Wilwarin szob�j�t arra tal�lj�tok.- mutattam a folyos�n. ’Nan�, hogy meg kell keressem, �s ki is kell belezzem, semmi k�ts�g!’ motyogtam magamban, rem�nykedve, hogy Obi-Wan visszat�rt m�r Dext�l. H�t, ebben nem kellett csal�djak, mesterem �pp a saj�t h�l�helys�g�ben pr�b�lt alv�shoz k�sz�l�dni. Tunika m�r nem volt rajta, csak egy lenge pizsi nadr�g, �s szemmel l�that�lag arra k�sz�lt, hogy ehhez egy fels�r�szt h�zzon mag�ra, de megakad�lyoztam a folyamatban.
- Azt meg m�gis hogy gondolod, hogy �n �s a t�ncosn�s�g?!- Viharzottam be a szob�j�ba. Nem t�r�dtem vele, hogy nem volt �rtelme a mondatnak. Higgadt, pimasz tekintete bosszant�bb volt, mint valaha.
-Nem mondhatod, hogy nem igaz!- n�zett r�m �rtatlanul, csillog� szemekkel, �s j�l pal�stolt zavarral, amit szerintem rajtam k�v�l senki nem �rz�kelt volna. Hi�ba, m�g mindig nem szokott hozz�, hogy csak�gy bej�rk�lnak hozz�. Igyekezett mag�ra kapni valami ruhadarabot, �s erre a k�peny lett volna a legalkalmasabb, de hogy, hogy nem, egyszer�en nem tal�lta. H�t ki gondolta volna, hogy pont rajta �l�k?!
- Mi az, hogy nem mondhatom?! Egy alaklom volt, Obi-Wan, EGY ALKALOM! �s- ha nem eml�kezn�l,- elmondan�m, hogy az�rt volt, hogy megmentselek a huttok kezei k�z�l, te…Te…!- erre m�r nekem sem voltak szavaim, az erek v�szj�sl�an l�ktettek a nyakamon �s a hal�nt�komon…
-Most t�ncosn� volt�l, vagy sem?- k�rdezte v�rl�z�t� nyugalommal. D�h�dten pattantam fel, csakhogy beakadtam a f�ldre hull� k�penybe �s csak �gy tudtam talpon maradni, hogy r�gt�nz�tt kutya�sz�s bemutat�t tartottam. Ez persze nem adott hozz� am�gy is szenz�ci�s hangulatomhoz.
-M�g csak nem is t�ncoltam!!- A hangfekv�sem k�zel�tette a denev�rek�t, komolyan azon voltam, hogy le�t�m. Az �sszes d�h, csal�dotts�g �s fesz�lts�g, ami a nap folyam�n felgy�lemlett bennem, robban�shoz k�zeli �llapotba hozott.- Erre te elterjeszted a Templom sz�lt�ben, hossz�ban, hogy t�ncosn� voltam! Te aljas, gy�l�letes k�tsz�n�…
-Mester?- k�rdezte, �s most el�sz�r volt a hangj�ban valami fenyeget�.
N�m�n meredtem r�. Amikor a bolyg�n besz�lgett�nk vil�goss� v�lt sz�momra, hogy egyszer el kell rendezz�k ezt az eg�szet, egyszer le kell tiszt�zzuk, mi t�rt�nt r�gen k�z�tt�nk, �s most pontosan milyen viszonyban vagyunk. De a napn�l is vil�gosabb volt, hogy ez nem az a pillanat. ’Ezt a besz�lget�st m�g folytatjuk!’ M�lt�s�gomat -legal�bb foszl�nyaiban- pr�b�ltam meg�rizni, lehajoltam, leporoltam, �s a kez�be nyomtam a k�peny�t.
-A Tan�cs k�ld�tt. Mi lesz a legk�zelebbi feladatunk?
Egy hossz� pillanatig m�rlegelte, hogy v�laszolhat-e.
-Mandalore-ra megy�nk, Satine hercegn�h�z.
�s �n m�r biztosan tudtam, hogy hivatalosan is meg�r�ltem. K�ts�gbeesetten roskadtam le egy sz�kre…
-Ezt most az�rt kapom, mert megborotv�ltalak? �gy b�ntetsz meg?