Nem r�szletezn�m az elk�vetkez� napokat… De most komolyan. B�r amikor Wilwarin visszaadta Obi-Wannak a f�nykardj�t m�r biztos voltam benne, hogy nyertem, biztos voltam benne, hogy siker�lt megval�s�tanom a tervet, amit akkor tal�ltam ki, mikor el�sz�r fell�ptem Obi-Wan haj�j�ra. ’Igaz’, filozof�ltam n�ha k�ts�gek k�z�tt, ’ha Obi-Wan elmondja Yod�nak, hogy mi�rt nem v�llalja tov�bb a tan�t�somat, val�sz�n�leg �r�kre b�cs�t mondhatok a jedi �letnek.’ Ez az�rt zavart volna. De nem b�rtam tov�bb. Valaminek v�ltoznia kellett, kett�nk viszonya nem maradhatott olyan amilyen volt. A mester �s a tan�tv�ny k�z�tti er�s kapcsolat a k�lcs�n�s bizalmon nyugszik. Obi-Wan nem hogy nem b�zott bennem, de m�g leveg�nek is n�zett, amikor �pp nem feladatot adott, vagy szidott. �s amellett, hogy nem ezt v�rtam a ’mesteremt�l’ a r�gi bar�tomt�l sem ezt v�rtam. Nem �rtettem, m�g igaz�n mostanra sem �rtettem meg, mi�rt haragszik r�m ennyire. N�ha elgondolkoztam a legutols� norm�lis besz�lget�s�nk�n. Megmondtam neki, hogy t�vedett, �s meg�rtette. ’Mi�rt is veszt�nk �ssze �jra? Akkor lett megint kim�rt, amikor kimondtam neki, hogy visszat�rek… De mi�rt zavarta ez �t ennyire?’ Nem �rtettem. �s ez bosszantott, hiszen kiskorom �ta az emberek kiismer�se volt az er�ss�gem. Qui-gonnal ez volt k�z�s benn�nk… Mint ahogy az is, hogy a hozz�nk k�zel �ll�kat n�ha kev�sb� �rtett�k meg, mint az idegeneket. A saj�t �rzelmeink befoly�soltak, ezt felismert�k �s ez�rt nem mert�nk b�zni benn�k… Eml�keztem miket mes�lt Obi-Wanr�l a Melida/Daanon. �gy �rezte, el�rult�k, ez�rt nem tudta felm�rni, hogy a tizenh�rom �ves fi� d�nt�se nem ellene ir�nyult. Mostan�ban… meg tudtam �rteni. El�rultnak �reztem magamat, �s valahogy, hi�ba a Terv �s a sok nevet�s Wilwarinnal, mag�nyosabb voltam, mint valaha. Ugyanis Wilwarin nem ismert m�g. Igen, meg�g�rtem neki, hogy elmes�lek mindent magamr�l, de m�g nem ker�lt r� sor. �s ennek nem tudtam el�gg� �r�lni. Mert egy dolog elmes�lni egy t�rt�netet �s egy eg�szen m�sik dolog elmes�lni, meg�rtetni vele, hogy milyen is a mi viszonyunk Obi-Wannal, az � mester�vel, akire- mindennek dac�ra- feln�zett. �s hogy mi�rt volt nehezebb? H�t az�rt, mert fogalmam sem volt r�la, milyen is a viszony k�zt�nk. Sok f�jdalmas eml�k, amit er�nek erej�vel elraktam m�lyre, most a legv�ratlanabb pillanatokban r�mt�rt, �sszezavart. ’Mit is jelentett�nk mi egym�snak?’ �gy gondoltam az eml�k�re, mint egy bar�t�ra. Egy elvesztett, kedves bar�t�ra, mintha egy egyszer� iskolat�rs lett volna, akit�l elsodort az �let. ’Csakhogy, egyszer� iskolat�rsak nem mentik meg t�bbsz�r�sen egym�s �let�t… ’
Min�l ink�bb visszavonult Obi-Wan, min�l ink�bb a tet�fok�ra h�gott a hangulat a sr�cok k�z�tt, �n ann�l ink�bb magamba fordultam, b�r nagyon vigy�ztam r�, hogy ezt senki ne l�ssa, m�g Wilwarin se. N�ha lelkiismeret furdal�st okozott nekem, titkol�zni, majdnem hazudni neki, hiszem � nagyonis �szinte bar�t volt, ha egyszer �tt�rt n�la a fal. T�bbet �rdemelt volna, t�bbel tartoztam neki az �nzetlens�ge, a bar�ts�ga miatt. De nem voltam k�pes r�.
Id�nk�nt mechanikai feladatokkal l�ttam el magamat - p�ld�ul norm�lisra pofoztam Wilwarin kiss�… boh�m boloball labd�j�t- de csak az�rt, hogy addig se kelljen senkivel besz�ljek. Sokat adtam volna Qui-gonn tan�cs��rt. Nagyon sokat.
’Bez�rod magad egy ketrecbe. Az akaratod er�s, de ellened fordul �s kiz�r t�ged a val�s�gb�l Ardenis.’
’Biztosan igaz, mester!’- motyogtam v�laszul… ’De elmondan�d, hogy mindez mit jelent �s mit kell tegyek?’ Csakhogy erre nem j�tt v�lasz. A mester sohasem mondta meg a tan�tv�nynak, mi a helyes �t, csak r�vezetett. Mindig magunknak kellett r�tal�lnunk a megold�sra… Igen, ez volt a jedi m�d, ezt tudtam �s ismertem, de teljesen tan�cstalannak �reztem magamat a megold�ssal kapcsolatban. ’Mit tettem rosszul? Mit mondhattam Obi-Wannak, ami miatt ell�pett t�lem, ami miatt megb�ntva �rezte mag�t ott az ailcari palota kertj�ben? Hol rontottam el?’
�s hirtelen r�d�bbentem. ’Nem, nem ott. M�r sokkal el�tte. T�z �vvel el�tte.’ Soha nem szabadott volna elhagyjam a Jedi Rendet. �s m�g ink�bb, soha nem szabadott volna elhagyjam Obi-Want. �s ha m�r elk�vettem mindk�t ostoba hib�t… Soha, de soha nem szabadott volna elnyomjam az eml�keket, megt�vesszem magamat.
�s ezzel visszat�rtem a medit�ci�hoz… ’Mi is � nekem?’
Csakhogy az agyam jobban m�k�d�tt, mint kellett volna. Annyit felejtettem direkt, hogy m�r nem siker�lt sz�nd�kosan visszahoznom az eml�keket. Bezzeg, amikor nem akartam �ket, akkor el�sorj�ztak, meglep�en, ijeszt�en, �rthetetlen�l. Borzalmasan �reztem magamat. Nem tudtam aludni, nem volt �tv�gyam… �s ebb�l senki semmit nem l�thatott.

Mikor v�gre megj�tt Anakin fell�legeztem, egy id�re ugyanis siker�lt elvonnia a figyelmemet.
Hozott mag�val egy kicsi togrut�t. �rtalmatlan kisl�nynak t�nt. H�t nem volt az. �me a t�rt�net:
Miut�n Anakin is kir�h�gte mag�t, Obi-Wan igyekezett elterelni a t�rsalg�st sz�m�ra biztons�gosabb t�ma ir�ny�ba.
- Anakin, � itt az �j khm…. padawanom, Lilian Ardenis!
- �dv Skywalker mester!- hajoltam meg jedi m�dra… Furcsa volt nekem ez a hajlong�s, �ltal�ban ahhoz szoktam hozz�, hogy el�ttem hajolnak meg. M�r majdnem kics�szott a sz�mon, hogy tal�lkoztunk m�r, ismerlek, de idej�ben visszafogtam magamat. Min�l kevesebben tudj�k, ann�l jobb.
-� pedig itt Csip.. Ashoka Tano, az �n �j padawanom!- vigyorgott r�nk Anakin.
- Kinek a m�ve a szak�ll?- suttogta oda gyorsan mikor Obi-Wan nem figyelt, mert �pp a fi�kat zavarta be a haj�ba �sszeszedni a cuccunkat…
Wilwarin fel�m b�k�tt, Anakin meg elismer�- �s egyben nagyon meglepett -pillant�st vetett r�m. H�t igen, �n voltam a t�lkoros padawan… Belegondolva, id�sebb voltam, mint �! Igyekeztem k�pess�geimhez m�rten viszonyozni a lelkes vigyort.
-Anakin, j�nn�l egy percre?- mesterem megviselten kiab�lt ki Anakin pil�ta f�lk�j�b�l.
- Ajjaj. Azt hiszem arra az olvad� f�mkupacra lesz k�v�ncsi. Igaz�n nem tehettem r�la… Artu egy kicsit…
- Anakin!- ezt a hangot m�r ismertem, �s ha engem h�vott volna �gy, hiper�rsebess�ggel t�ntem volna el az ellenkez� ir�nyba.
- Ismerkedjetek �ssze!- intett Anakin Ashok�nak kiss� lehangoltan. –Csak ne tanulj t�l sokat t�l�k!- h�zta �ssze m�g a szem�t, mire Wilwarin felkuncogott.
-Ne agg�dj Anakin, neked nincs mit�l f�lned… Nincs is szak�llad!
� nevetve b�lintott, majd esz�be jutott, hova igyekszik �s k�nyszeredett szemforgat�ssal elindult a haj�ja fel�…

A kis togruta bizalmatlanul m�regetett minket. Olyan nagyon kicsinynek t�nt, szinte v�dtelennek.
- Milyen a h�bor�?- k�rdeztem kedvesen.- Nem k�sz�t ki nagyon?
- Elmegy.- h�zta fel az orr�t.- �n k�sz�tem ki a szepiket �s nem ford�tva…
’Ajjaj. �nbizalom az van. Legal�bbis l�tszatra.’ gondoltam. De azt is tudtam, hogy min�l t�mad�bban magabiztos valaki, ann�l t�bb k�telyt rejteget a lelke m�ly�n. Nem volt �rdemes felvenni a kisl�nnyal a keszty�t... De annyiban sem hagyhattam a dolgot.
- Engem megviselt az embereink hal�la- n�ztem tudatosan a szem�be, mintegy szigor�an. Meg�rtette a c�lz�st, vill�mgyorsan m�rlegelt… Majd dacosan megemelt arca kiss� lejjebb s�llyedt.
- Engem is- motyogta halkan.- Nem �gy �rtettem…
- Tudom- tettem a v�ll�ra a kezem.- Hidd el, meg�rtem!
H�l�san mosolygott r�m.
-Te hogyhogy…?
-Az… Hossz� t�rt�net… Nem most vagyok el�sz�r padawan.
-�rtem… Eml�keztetsz valakire… Valami politikusra…
’H�t ezt meg honnan veszi?’ Ijedten meredtem r�, rem�nykedve, hogy tan�cstalans�gnak k�nyveli el az arckifejez�sem. A kisl�ny vesz�lyesebb volt, mint aminek l�tszott… J�val vesz�lyesebb. ’Honnan vette ezt a k�rd�st?’
-Hogyhogy… Kire?
-Nem tudom…-felvonta a v�ll�t…- Egy k�pvisel�re. Azt hiszem Derannak h�vt�k a rendszert. P�r hete bent voltam Amidala szen�torn�l �s akkor halottam besz�lni. Teljesen ugyan�gy n�ztek ki, �s hasonl�t az akcentusotok is… El�sz�r arra gondoltam, hogy ugyanaz vagy, csak politikusok nem lehetnek jedik, �gyhogy biztos butas�g…
Nem tudtam mit felelni… Eddig m�g a k�zeli ismer�seimet is mindig megt�vesztette a politikusi �lca, a smink. Erre ez a naiv kisl�ny m�sodpercek alatt megtal�lja az �lca gyenge pontj�t, az akcentust. ’H�t remek. Csak tudn�m, honnan eml�kezett r�…’ El kellett sim�tsam a helyzetet, nehogy gyanakodni kezdjen. Hazudni ugyanis, nagyon nem akartam…
-Azt mondtad, derani?
Miel�tt azonban v�laszolhatott volna, Obi-Wan felt�nt a r�mp�n (Anakin fintorogva j�tt m�g�tte) �s intett nekem.
’Most meg mi van?’ el nem tudtam k�pzelni, mit akarhat. Arca ism�t kiolvashatatlannak t�nt.
- Besz�ln�nk kell!
Els�t�ltunk a t�bbiekt�l. �n nem tartottam ezt j� �tletnek, m�r �gy is r�g�ta voltam kint a szabadban, de nem vitatkoztam. V�rtam, hogy mi lesz.
- Ha visszat�r�nk a Corusantra nagyon sok minden… minden meg fog v�ltozni. Mit akart�l el�rni ezzel az akci�val?
Felh�ztam a szem�ld�k�m, �s igyekeztem h�v�sen viselkedni, magabiztosan. Csakhogy k�zben �reztem, ahogy valami rossz �rz�s k�szni kezd a gerincem t�j�n…
- Hagyjuk- cs�v�lta meg a fej�t.- �n is hib�ztam, minden bizonnyal. Nem err�l akarok besz�lni. Mi a bajod?- ’Tess��k? Ha �n az tudn�m…’
- Mib�l gondolod, hogy b�rmi bajom van?
- Ne… Ne kezd a politikusok sz�csavar�s�t. Jedi vagy Ardenis, v�laszolj a k�rd�sre.
-Nem tudom, hogy mi a bajom- mondtam a szem�be n�zve, elnyomva a frusztr�ci�t, amit szavai keltettek bennem. Tulajdonk�ppen igaza volt, t�nyleg csak el akartam h�r�tani a k�rd�st. Nem haragudhattam meg r� emiatt.
- Tal�n te tudod!- elgondolkozva n�ztem az arc�t, a csillog� k�k szemeit. ’Mi van, ha neki t�nyleg van valami �tlete?’ Azon a ponton voltam, hogy b�rkit�l sz�vesen halottam volna valami v�laszt. M�g t�le is.
- Nem hiszem, hogy �n megadhatom, amit keresel. Ardenis, el�sz�r a k�rd�sre kell r�j�nn�d!- v�laszolta csendesen, fej�t ingatva.
Igen, ebben is sajnos igaza volt. A k�rd�st m�r tudtam, de eszemben sem volt megmondani neki, hogy mire jutottam medit�ci�im sor�n. A v�laszt�l, pedig messzebb voltam, mint valaha.
-Majd r�j�v�k- feleltem halkan, vigy�zva r�, hogy sz�ntelen legyen a hangom k�zben. Elford�totta a tekintet�t.
-F�ggetlen�l ett�l… Mi�rt akarsz a s�rba vinni?- gondosan �gyelt � is a semleges t�nusra.
-Ugyan m�r, Obi-Wan, ne dr�m�zz! Te is tudod, hogy kev�s vagyok �n ahhoz.
-Nem v�laszolsz a k�rd�semre.
’A sztangba. Ez a h�tr�nya annak, ha valaki olyan r�g�ta ismer, mint �.’ Obi-Wan t�l sokat tudott r�lam, nem igaz�n m�k�dtek vele a t�ma elterel�s�re ir�nyul� tr�kkjeim. Nem volt m�s h�tra, mint az �szintes�g.
-Nem hiszem, hogy j� p�ros vagyunk egy�tt. Te nem b�zol bennem, �n �gy nem tudok b�zni benned. Nem megy. Az elej�n azt javasoltad gyakorlatilag, hogy ne vegy�nk tudom�st egym�sr�l, �s akkor majd meg�sszuk, „valahogy t�l�lj�k” az egy�tt m�k�d�st. Obi-Wan, ez �gy nem j�, ezt be kell l�tnod. Ez f�lmegold�s. �n, pedig nem fogok ennyivel megel�gedni, ezt veheted �g�retnek is.
-�s erre az a megold�sod, hogy min�l jobban kik�sz�tesz? Mib�l gondolod, hogy att�l jobb lesz?
-Nagyon egyszer�. Az�rt mert nincs es�lyed figyelmen k�v�l hagyni a probl�m�t, amire am�gy el�gg� hajlamos vagy.
-Nekem nem t�nik �gy, hogy k�zelebb ker�lt�l a megold�shoz.
-Obi-Wan… Mester… Ez nem csak az �n probl�m�m… �s szerintem te semmivel nem vagy k�zelebb a megold�shoz, mint… -megt�ntorodtam. ’Ajjaj. A leveg�…’
- Mi a baj?- l�pett hozz�m k�zelebb. K�nl�dva igyekeztem �sszeszedni magamat.
- Menj�nk… vissza! Most!
Egy pillanatig tan�cstalanul n�zett, azt�n r�j�tt a probl�m�ra �s sietve b�lintott. Gyorsan elindultunk visszafel�, � el�l, �n meg botladozva m�g�tte… Nem is vettem �szre, hogy ennyire elt�volodtunk a haj�kt�l. Kezdett minden sz�tcs�szni k�r�l�ttem. Igyekeztem Obi-Wan h�t�ra koncentr�lni, de valahogy olyan fur�n j�rt Obi-Wan, a h�ta ide-oda imbolygott, majd sz�pen lassan elmos�dott…

-Ardenis… Ardenis!
-Hm? –’Hom�lyos k�rvonalak, valami iszonyatosan p�rg� iz�ben vagyok… Mi ez, m�r megint zuhanunk?’ Lassan magamhoz t�rtem. A p�rg�s alig sz�nt meg, borzaszt�an sz�d�ltem �s h�nyingerem volt.
-Mi… Mi t�rt�nt?- motyogtam. Wilwarin volt a l�t�teremen bel�l egyed�l, de nem � v�laszolt…
-Sok�ig volt kint a leveg�n, parancsnok. Meg�rtott.
Nem l�ttam, ki van bent a szob�ban, hang alapj�n, pedig nem tudtam megk�l�nb�ztetni a kl�nokat.
- Magunkra hagyna minket katona?
- Igenis, parancsnok!
Ebb�l arra kellett k�vetkeztessek, hogy 501-es lehetett, hiszen Wilwarin nem a nev�n sz�l�totta. Az, pedig kiz�rt, hogy a 212-esek k�z�l bar�tn�m ne ismerne valakit.
-Meg vagy hibbanva?- sziszegte Wilwarin m�rgesen, ahogy becsuk�dott az ajt�.- Mi a kriffnek maradtatok kint annyi ideig? Tudtad, hogy hogyan hat… M�g �t perc �s a hal�los d�zisn�l tartasz…
- Hogy ker�ltem ide?
-Obi n�lk�led �rt vissza. Akkor esett le neki, hogy valahol �sszeest�l. Megkeresett, �s behozott.
-H�t ez remek… Mikor m�lik el ez a borzaszt� sz�d�l�s?
-Nekem m�g egy �ra volt, meg ut�na kb. f�l nap, am�g a fejf�j�s elm�lik… A droid szerint nem kelhetsz fel estig.
- Csod�s.
-Tulajdonk�ppen igen- Wilwarin le�lt mell�m…
-Tess�k?- ’Mi az �rd�g csod�s ebben?’
-�gy legal�bb nem l�ghatsz meg a mes�l�s el�l. Nem felejtettem el.
V�rakozva n�zett. ’Na igen’ gondoltam. ’A mes�l�s.’ Nem tudtam elnyomni a s�hajt.
-Tudom, hogy ez nem egyszer�. Mostan�ban am�gy is valami furcsa veled…- bar�tn�m megint meglepett a hirtelen�l, v�ratlanul �s zavarba ejt�en jelentkez� empatikus k�pess�geivel. Eg�szen biztos voltam benne mostan�ig, hogy nem vett �szre semmit a v�v�d�saimb�l.

Sok�ig maradtam csendben, lehunyt szemmel. Fogalmam sem volt, mit tudn�k v�laszolni neki, fogalmam sem volt, hogyan tudn�m �sszefoglalni a dolgokat, amiket �n magam sem �rtettem teljesen. �s persze volt sok olyan r�sze is a t�rt�netnek, amit nem akartam megosztani soha, senkivel. Nem egy olyan pillanat Obi-Wannal, vagy ak�r Qui-gonnal, ami k�s�bb meghat�rozta a d�nt�seimet, de m�gsem mondhattam el �ket ak�rkinek. De m�g Wilwarinnak sem, pedig benne- a r�vid t�v� ismerets�g�nk ellen�re- nagyon megb�ztam.
- H�t… Nem tudom, hol kezdjem. Lehet, hogy ki fogok hagyni dolgokat.- mondtam, ahogy nagy nehezen f�lig �l� poz�ci�ba torn�ztam magamat.- Megteszek minden t�lem telhet�t, hogy �rthet�en fogalmazzak, de el�re figyelmeztetlek, politikusi p�lyafut�som sem lesz el�g ahhoz, hogy az �letemb�l egy �sszef�gg�, �rtelmes t�rt�netet var�zsoljak.
- Kezdd, mondjuk az elej�n.- Kezembe nyomott egy poh�r vizet. Ez megint meglepett �s nagyon, nagyon j�l esett. Pedig csak egy poh�r v�z volt. ’Valami biztos nincs velem rendben, hogy �gy meghat�dok’ futott �t az agyamon, de elengedtem ezt a gondolatot, mert nem tudtam volna semmit kih�mozni bel�le.
- Hogy ker�lt�l a Templomba?
- H�t…A t�rt�net m�g egyel kor�bbr�l kezd�dik.- mosolyogtam r�.- A sz�leim, akikn�l h�rom �ves koromig laktam nem az igazi sz�leim voltak. Csak megtal�ltak engem, csecsem�k�nt, �s h�rom �vig neveltek. M�r majdnem bet�lt�ttem a n�gyet, amikor Yoda mester felfedezett �s elvitt…
- Hogy fedezett fel? Hogy ker�lt Yoda a Deran rendszerbe?- szak�tott f�lbe Wilwarin k�v�ncsian.
- Nem � j�tt, a nevel� sz�leim szen�torok voltak, �s �pp nem tudtak kire b�zni engem, ez�rt magukkal vittek a Corusantra. Yoda valami megbesz�l�s kapcs�n n�luk j�rt �s �ll�t�lag �gy fedezett fel. Nem eml�kszem pontosan, csak mes�lt�k nekem.
- Hm… �s, hogy volt tov�bb? Te volt�l a rossz gyerek a Templomban? Annyi balh�t csin�lt�l, hogy elk�ldtek, vagy csak annyit dum�lt�l, hogy �gy d�nt�ttek, j� leszel ink�bb politikusnak? Vagy esetleg te akart�l elmenni? S�t�t oldal vagy valami izgi k�ldet�s…?
-Az igazs�g az, hogy egyik sem- feleltem kiss� r�veteg mosollyal.- �n voltam az unalmas, k�z�pszer� padawan a Templomban. M�rmint, tudod, hogy van ez. Elvileg nem rangsoroljuk magunkat, de mindenki �gyes valamiben, �s vannak, akik sok mindenben �gyesek. Na, �n egyik sem voltam. Egyed�li sz�nt�r, ahol kit�ntem az a f�nykardos harc volt…
- T�nyleg?- bar�tn�m lelkesen, elismer� tekintettel n�zett r�m. Le kellett lombozzam.
- Na igen,- morogtam egy s�t�t fintor k�s�ret�ben- felt�n�en b�na voltam.
- �hh, �rtem- a lelkesed�s zavarnak adta �t a hely�t Wilwarin arc�n.- Illetve m�gsem �rtem. L�ttalak harcolni �s egy�ltal�n nem vagy b�na, s�t. Nem sz�vesen �lln�k ki ellened �gy komolyan. Edz�m�rk�z�sr�l persze b�rmikor sz� lehet.
�reztem a kih�v�st a hangj�ban, �s azt is �reztem, hogy komolyan gondolja, t�nyleg nem tart rossz harcosnak. Csakhogy a probl�m�nak t�bb oldala is volt, amire most, egyel�re nem akartam kit�rni.
-K�sz. Erre majd m�g visszat�r�nk k�s�bb. A Szen�tusi besz�d ut�n. – Szinte muris volt a l�tv�nyos undor, ami az arc�ra ki�lt. -Most ink�bb folytatn�m a sztorit, ha szabad…
- Persze- s�hajtott. A Szen�tusnak m�g csak az eml�t�se is nagyon megviselte �t.
-Sz�val n�ttem n�vekedtem, �s Yoda mesterrel meg Mace Winduval j�rtam �lland�an a Szen�tusba. Tudtam, hogy a sz�leim szen�torok voltak, m�rmint a nevel�sz�leim, mert azt is tudtam, hogy nem az igaziak, de nem �rdekelt, hiszen jedik�nt am�gy sincs az ilyesminek olyan nagy jelent�ss�ge… Bocs elkalandoztam. Sz�val a l�nyeg az, hogy azt hittem az�rt visznek ennyit politikai ter�letre, mert a sz�leim miatt diplomata jedinek sz�nnak. �s mag�t a diplom�ci�t �rdekesnek is tal�ltam, de egyszer�en ut�ltam a Szen�tust, �s a politik�t, mert mindenhol azt tapasztaltam, hogy az emberek �nz�ek, korruptak �s hatalom�rt, p�nz�rt, elismer�s�rt, siker�rt b�rmire k�pesek. Ez elkeser�tett. �s akkor m�g fogalmam sem volt arr�l, hogy Yoda mesternek ez valami j�v�beli l�tom�sa, vagy benyom�sa miatt volt a c�lja.
-R�szv�tem. Ha engem vittek volna a Szen�tusba, azt hiszem, hamar r�j�v�k, hogyan lehet onnan megl�gni. Ha nem robbanok sz�t el�bb unalmamban. De m�g mindig nem �rtem, hogy lett bel�led politikus, ha ennyire nem szeretted.
-H�t… P�r h�nappal a tizenharmadik sz�let�snapom el�tt megbetegedtem. Semmi igaz�n komoly, egy egyszer� fert�z�s volt, de v�rt vettek az elemz�s�hez. Ennek kapcs�n mintegy v�letlen�l lefutattak egy tesztet rajta, �s kider�lt a giga vicc…
Wilwarin v�rakozva n�zett r�m.
- �n voltam a derani tr�n jogos, v�rszerinti �r�k�se. Az elveszett ut�d, akit az�ta kerestek, hogy az uralkod�n�t �s a f�rj�t meggyilkolt�k egy polg�rh�bor�ban �s a gyermek�k elt�nt a harcok sor�n. Az a gyerek voltam �n. J� vicc, mi?- Nem tudom, mennyire �rezte a keser� ir�ni�t a hangomban, de egy�tt �rz�n szor�totta meg a kezemet.- �s Yoda mester azt mondta a szemembe, hogy annyira �gyetlen vagyok a f�nyszably�val, hogy val�sz�n�leg soha nem lesz bel�lem jedi lovag.
�s Deranban v�laszt�sokat �rtak el� p�r h�napon bel�l. Minden csod�latosan beleillet Yoda mester terveibe. A betegs�g, a Szen�tusi �l�sek, a v�rszerinti �r�ks�g �s a l�tv�nyos tehets�gtelens�gem a harcban. Csak szok�s szerint egy valamit felejtett ki a sz�m�t�sb�l, az �rzelmeket. Soha nem akartam politikus lenni. Mindig is arr�l �lmodtam, mint minden padawan, hogy megn�v�k �s jedi lovag leszek. �letem egyik legnehezebb d�nt�se volt. Az�ta tudom, hogy helyesen d�nt�ttem. Derannak sz�ks�ge volt r�m. K�teless�gem volt bet�lteni a szerepet, amit a sz�let�sem �ta az eny�m volt. De a lelkem m�ly�n azt hiszem mindig jedi voltam, vagyok �s leszek. �r�kk�.
-Neh�z lehetett…
-H�t, az nem kifejez�s. Arr�l a f�l �vr�l is tudn�k mes�lni, amit azzal t�lt�ttem, hogy felk�sz�ljek a szerepre. De nem annyira fontos, l�nyeg, hogy megv�lasztottak. Kicsit t�bb mint k�t �ve voltam m�r kir�lyn�, amikor tal�lkoztam Obi-Wannal �s Qui-gonnal. �n tizen�t voltam, Obi-Wan tizenkilenc. Nem r�szletezem, a politikai probl�m�t, egy f�l nap is kev�s lenne hozz� �s am�gy is, tudom, hogy unn�d. �gy alakult, hogy Obi-Wannal kettesben csin�ltuk v�gig a k�ldet�s nagy r�sz�t �s b�r eleinte ki nem �lhatott engem a v�g�re nagyon j�ban lett�nk. Tudod, van ez �gy- vigyorogtam r�, mintegy eml�keztet�s�l, hogy eleinte � sem rajongott �rtem. Viszonozta a vigyort, el�rtette a c�lz�st, de nem reag�lt r� semmi m�st, �gyhogy folytattam:- �s k�zben Qui-gonn r�j�tt, hogy Er� �rz�keny vagyok. Vele… nagyon megszerett�k egym�st. Sok baja volt velem, de az idi�tas�gom ellen�re is felaj�nlotta, hogy a padawanj�v� fogad. Nem tudom, hogyan k�pzelte, mert Obi-Want is meg akarta tartani mindenk�pp. Sokszor nem �rtettek egyet, de nagyon szerette �t is. B�r tudom, hogy egy jedi soha nem haszn�ln� ezt a kifejez�st a mester-tan�tv�ny kapcsoltra.- kicsit elhallgattam, elmer�ltem az eml�kekbe. Azt�n visszat�rtem.- �n viszont nemet mondtam r�… Tal�n egyszer el tudom majd magyar�zni, hogy mi�rt… Egyel�re csak az egyik okot mondom: tudtam, hogy a Tan�cs nem egyezne bele k�t tan�tv�nyba �s v�letlen�l sem akartam, hogy Qui-gonnak k�ztem �s Obi-Wan k�z�tt kelljen d�ntenie. Ennek ellen�re, mikor k�nytelen voltam lemondani a tr�nr�l elhat�roztam, hogy elk�s�rem �ket, ahova csak tudom. Engem eredetileg szerettek a mesterek, ez�rt m�g azt is megengedt�k nekem abban a p�r �vben, hogy visszaj�rjak a Templomba. Sz�val, amikor nem kellett politikusi k�teless�geket ell�ssak, vel�k utaztam mindenhova. Legal�bbis addig, am�g Qui-gonn meg nem halt. Akkor egy id�re a f�jdalom elvette az eszemet. Haragudtam a jedikre, Amidal�ra, a Szen�tusra, mindenkire haragudtam. M�g mikor szabad lettem volna, olyankor is ink�bb a Deranon t�lt�ttem az id�met. Eg�szen a hadsereggel kapcsolatos t�rv�nyhoz�sig, mert akkor visszat�rtem Corusantra �s harcoltam a Szen�tusban a hadsereg fel�ll�t�sa ellen. Csakhogy a h�bor� kit�rt,  �s �n tudtam, hogy tennem kell valamit. Felel�snek �reztem magamat minden ostoba politikus nev�ben, �s mindent meg akartam tenni, hogy v�get vess�nk a harcnak, min�l hamarabb. Ez�rt k�rtem meg Yoda mestert, hogy hadd menjek vissza a Templomba… Innent�l pedig tudod, hogy mi t�rt�nt.
Egy darabig nem mondott semmit, �s nekem j�l esett a csend. Megrohantak az eml�kek �s neh�z volt lek�zdeni �ket… Arr�l nem is besz�lve, hogy m�g mindig rosszul voltam, a mes�l�s nagyon kif�rasztott. Megint kezdett minden elmos�dni k�r�l�ttem.
-M�g rengeteg dolgot nem �rtek.
-Majd sz�pen sorban mes�lek…- motyogtam �s visszahanyatlottam a p�rn�ra. M�sodperceken bel�l, pedig m�r aludtam is.

-Ardenis! Ardenis!
Idegesen felpattantam a helyemr�l… �s lend�letb�l lefejeltem mesteremet.
-��. Bocs.- haraptam a sz�m sz�l�re.
- Te meg Wilwarin…R�mesek vagytok ha fel kell kelnetek.
-Mi�rt- n�ztem r� m�g mindig kiss� ny�g�sen, rekedten d�rm�gve- m�skor nem?
- Jogos- s�hajtott.- Azt akartam mondani, hogy k�t percen bel�l lesz�llunk a Templomn�l... K�sz�lj el addig!
Azzal magamra hagyott.
H�rom perc m�lva kivasalt tunik�ban hajoltam meg Mace Windu, Luminara Unduli �s Yoda mester el�tt.
-�r�l�k, hogy meg�rkeztetek Obi-Wan, Anakin- hajolt meg Windu a mesterek fel�. Wilwarinra mind�ssze egy vizsg�l� pillant�st vetett, r�m r�m se n�zett, Ahsok�nak ellenben odab�lintott.- Zajlanak az esem�nyek itt is.
- Mi t�rt�nt?- Obi-Wan hangj�ban �rezhet� volt a komoly aggodalom a felsz�nes, udvarias, ’jedis’ k�z�mb�ss�g m�g�tt.
-A Szen�tus hadseregb�v�t�sr�l fog szavazni…
-Igen, tudjuk…- r�zta le Anakin gyorsan a probl�m�t. Hat�rozottan megk�nnyebb�ltnek t�nt, amit nem eg�szen �rtettem. Windu ugyan nem reag�lta le az udvariatlans�g�t, de egykori mester�t�l term�szetesen megkapta a szemreh�ny� pillant�st. ’Anakin, uralkodj magadon!’
-Gondoltuk, hogy hallott�tok.- vette �t a sz�t Luminara.- Az igazi probl�ma az, hogy el�re hozt�k az �l�st…
- Mikorra?- ny�g�tt Wilwarin s�padtan. Nem hiszem, hogy egy�ltal�n �rz�kelte a d�bbenetet, amit a k�rd�se okozott, annyira meg volt r�m�lve.
- H�rom nap m�lva- felelte Luminara �s vizsg�l� tekintettel m�regette bar�tn�met. H�t igen, az � politikai ir�ny� �rdekl�d�se meglehet�sen szokatlan lehetett a mestereknek.
�s most �n is megr�m�ltem. Hogy fogom h�rom nap alatt felk�sz�teni Wilwarint? Csakhogy nem engedhettem teret a gondolataimnak, mert Windu mesterrel ellent�tben Yoda le sem vette a szem�t r�lam. ’Mit akarhat?’ filozof�ltam, de nem mertem r�k�rdezni. ’ �gy is maga d�nti el, mikor mit mondd el �s kinek…’

�s azzal a biztos tudattal l�ptem be a templomba, hogy h�rom nagyon neh�z nap v�r r�m… Ha nem t�bb…