„...�s minden jel arra mutat, hogy Blacksun, azaz Fekete Nap n�ven k�zismert� v�lt terrorszervezet �ll a b�ncselekm�nyek m�g�tt. Az elemz�k �gy v�lik, ezzel bizony�t�st nyert az a v�d, miszerint a h�rhedt �s rettegett b�nbanda t�mogat�s�t �lvezik a Szeparatista rendszerek. Mindannyiunkban felmer�lhet a k�rd�s: Mi�rt nem cselekszik a Szen�tus �ltal h�bor�s k�l�n-jogokkal felhatalmazott F�kancell�r? Egy�ltal�n, hogyan l�tezhet m�g mindig a Blacksun? �s hol maradnak galaxisunk �ll�t�lagos v�delmez�i, a Jedik?”
D�h�sen h�ztam �ssze a szememet �s igyekeztem a t�bbi fogyaszt�vend�g sz�m�ra l�thatatlanul mozgatni a kezem… Sikerrel j�rtam; a holonet kivet�t�je mintegy „mag�t�l” csatorn�t v�ltott, mire �n el�gedetten d�ltem h�tra a „Csillagpor” k�nyelmes b�rsonysz�k�n, �s lassan kortyoltam egyet az el�m helyezett, kit�n� min�s�g� coreliai meggylik�rb�l.
Szerettem ezt a helyet, m�g kir�lyn� koromb�l ismertem. A diplomat�k az�rt kedvelt�k, mert el�g el�kel� volt ahhoz, hogy ne �rezz�k magukat k�nyelmetlen�l �s ne ker�ljenek vesz�lybe, de az�rt m�gsem tartozott a legpuccosabb b�rok k�z�, itt el lehetett vegy�lni a tehet�sebb Corusantiakkal. Izgalmas kikapcsol�d�st jelentettek a kisv�llalkoz�k �s h�tk�znapi l�nyek a politikusi puccvacsor�k ut�n. Ide mindig Ardenisk�nt, (uralkod�i test�r-n�k�nt) j�ttem, soha nem Amnilk�nt. �lveztem az inkognit� adta lehet�s�geket, �s ez most sem volt m�sk�nt. Nem Jedi k�penyben, hanem a r�gi, derani viseletben �rkeztem, ami ugyan nem volt annyira eleg�ns, mint kir�lyn�i vagy tan�csad�i ruh�im, de az�rt nem is �tk�z�tt ki a t�megb�l.
A b�r el�kel�s�g�nek �s biztons�goss�g�nak h�la sokf�le n�p fordult meg benne. A v�ltozatos t�pus� �s faj� fogyaszt�vend�gek esti csevej�nek k�sz�nhet�en meglehet�sen nagy volt az alapzaj, ez�rt is maradhatott �szrev�tlen mindenki el�tt a kis mal�r�m. Na meg az�rt, mert a h�rad�kban t�rgyalt t�ma a jelek szerint mindenhol ugyanaz volt:
„A leg�jabb h�rek szerint a F�kancell�r, a katonai vezet�s�g �s a Jedi Tan�cs a Fekete Nap felsz�mol�s�t t�zte ki c�lj�nak. A jelek arra utalnak, hogy bizony�t�st nyert az a r�gi v�d, miszerint a terrorszervezet anyagilag �s egy�b m�dokon t�mogatja a Szeparatist�kat...”
Elgondolkozva kortyoltam m�g egyet a poharamb�l; meglep�dtem a galaktikus m�dia t�j�kozotts�g�n. Igen hamar megneszelt�k, hogy a Kancell�r a Blacksun ellen akar mozdulni, �s ez dupl�n szokatlan volt. A m�dia legt�bbsz�r nemhogy le volt maradva, de t�zb�l kilencszer a h�rek m�g csak k�zel�teni sem k�zel�tett�k az igazs�got… Gyan�s volt a dolog: valaki kikotyogta volna a terv�nket? Jedik nem csin�ltak ilyet, �s a Tan�cs tagjain k�v�l nem is tudott senki az �gyr�l. Azt meg m�r r�g megtanultam, hogy amit a F�kancell�r titokban akart tartani, azt titokban is maradt. Amit a F�kancell�r titokban akart tartani…
Felh�rpintettem az italom marad�k�t �s borraval�val b�ven megfejelve az asztalon hagyott �sszeget, sietve elindultam haza, a Templomba. Besz�lnem kellett Obival.

– Mester, van egy rossz h�rem. – kaptam el a grabanc�t a templom-kertben. �pp egy v�zes�s alatt �lt, �s azzal a r�gi padawan- j�t�kkal foglalta el mag�t, hogy az Er� seg�ts�g�vel v�d� „eserny�t” emelt maga f�l�. A v�zcseppek k�r�lvett�k, lezuhogtak mellette, de � maga sz�raz maradt. M�r r�gr�l ismertem ezt a j�t�k�t, �s azt is tudtam, hogy sz�m�ra ennek jelent�se van, s most hirtelen elkezdett zavarni, hogy nem tudom mi az a jelent�s, s�t nincs is id�m r�k�rdezni.
Mikor megl�tott engem, lassan, kom�tosan k�sz�l�dott ki a v�z al�l, s tekintete csod�lkozva szaladt v�gig az �lt�z�kemen, de nem komment�lta a dolgot.
– �spedig?
– A holonet ezekben a percekben k�rt�li bele a vil�gba, hogy a Fekete Nap ellen k�sz�l�nk. Fogalmam sincs, hogy neszelhett�k meg, de �gy nem sok es�lyed lesz be�p�lni k�z�j�k. Helyb�l gyan�snak fognak tartani mindenkit… R�ad�sul Kenobi t�bornok el�gg� k�zismert� v�lt az ut�bbi id�ben. K�zel akkora h�ress�g vagy m�r, mint Anakin. Nem csod�lkozn�k, ha a Blacksun terrorist�i sorban �lln�nak az autogramod�rt mire oda�r�nk a Tatooinra. – melegedtem bele.
– Chizzk.
– Mester!- sz�nleltem felh�borod�st. – H�t ez meg micsoda modor?!
– Ardenis…- ny�g�tt fel. – A folyamatos g�nyol�d�s helyett ink�bb seg�ts gondolkozni valami megold�son!
– Mi lenne, ha hagyn�nk a sztangba az eg�szet? – vetettem fel a legink�bb mag�t�l �rtet�d� opci�t. – M�r megbocs�ss, am�gy sem hiszem, hogy a Blacksun t�nyleg t�mogatn� a Szepiket. Szerintem Palpatine teljesen paranoi�s… Legk�zelebb komolyan mondom a jediket is ezzel fogja v�dolni… Ha most nem mozdulunk semmit, hagyjuk el�lni az �gyet, k�s�bb m�g visszat�rhet�nk r�.
– Kiv�telesen egyet�rtek veled, de sajnos a Tan�cs keze is meg van k�tve bizonyos dolgokban.
– Azt akarod mondani, hogy a Tan�csnak nem szuver�n joga eld�nteni, hogy hova k�ldi a jediket?
– Nem, Ardenis. Soha nem is volt az. Az�rt vagyunk itt, hogy szolg�ljuk a K�zt�rsas�got.
– Na, igen… De eddig nem a F�kancell�r hat�rozta meg, hogy pontosan mit is jelent ez a szolg�lat.
– Mindig is voltak fel�nk elv�r�sai.
– De nem utas�t�sai!! Ne mondd, hogy nem l�tod a k�l�nbs�get!- vitatkoztam d�h�sen.
– Ardenis! – csattant fel most m�r � is kicsit inger�ltebben. – Nincs �rtelme err�l vitatkoznunk. A k�ldet�s m�g mindig �ll. Ahelyett, hogy a rendszert kritiz�ln�nk, megold�st kell tal�lnunk a helyzetre.
– �tletem sincs. – t�rtam sz�t a kezeimet. – Nem vehetj�k r� a holonetet, hogy kezdje azt terjeszteni, hogy „bocsi, rosszul tudtuk, m�gsem �rdekli a Blacksun a jediket...” Arr�l nem is besz�lve, hogy m�r most igyekszik a m�dia nyom�st gyakorolni a Szen�tusra �s r�nk is… „egy�ltal�n hogyhogy a Blacksun m�g l�tezik?” – id�ztem a nemoidiai bemond� furcsa selypeg�s�t. Rejt�ly volt, hogy mi�rt nem tal�ltak valakit, aki tud rendesen artikul�lni. – „Hol maradnak galaxisunk �ll�t�lagos v�delmez�i, a jedik?” Obi, tudom, hogy te t�vol tartod magad ezekt�l, de a m�di�nak hat�sa van a k�zv�lem�nyre, a k�zv�lem�ny pedig hat�ssal lehet a Szen�tusra.
– Magyar�n most m�r azt sem tehetj�k meg, hogy elaltatjuk az �gyet, mert botr�ny lenne bel�le.
– Tal�n – b�lintottam kiss� elkeseredetten. – Neh�z az ilyesmit el�re megmondani, de minden h�bor�s robbant�sr�l �s sima balesetr�l m�r azt hirdetik, hogy „A Blacksun keze van a dologban”… A n�p pedig – mint ahogy azt mindketten tudjuk – befoly�solhat�…
– �rtem – b�lintott Obi-Wan, �s m�r l�ttam a szemein, hogy lassan kezd kialakulni a fej�ben egy terv. Obinak ugyan nem az �l� Er� volt a leger�sebb oldala, de elk�peszt�en intuit�v tudott lenni. A k�nyszerhelyzetben, nagy nyom�s �s r�vid id� alatt sz�letett tervei voltak mindig a legjobbak. Brili�nsak, kisz�m�thatatlanok, megfejelve a jellegzetes, „Kenobi- logika” n�ven k�zismert� v�lt (�s m�lt�n rettegett) plusz egy tr�kkel… A szepik m�r reszkettek, mikor megtudt�k, hogy � van egy-egy hadm�velet m�g�tt… Arr�l nem is besz�lve, amikor Anakin zsenialit�sa m�g egyet csavarintott az eredeti elk�pzel�sen.
– Rendben, akkor megadjuk a holonetnek is amire v�gyik, meg a F�kancell�rnak is. Te �s Wilwarin fogj�tok vezetni azt a n�h�ny kl�nt, aki a Tatooinon a szervezet nyomait fogja kutatni �s hivatalos razzi�t tart…
– �s te? – k�rdeztem, b�r m�r sejtettem a v�geredm�nyt.
– �n pedig tov�bbra is megpr�b�lok be�p�lni. Ha ti b�n�sk�nt kezeltek engem, azonnal meg lesz a t�k�letes alibim.
Pr�b�ltam az Er�re t�maszkodva megvizsg�lni, hogy m�k�dhet-e a terv… Nem �reztem semmi s�t�ts�get, balj�s el��rzeteim sem voltak a k�ldet�ssel kapcsolatban… �s k�l�nben sem volt jobb �tletem.
– Tov�bbra is azt gondolom, Mester, hogy nekem kellene be�p�ln�m.
– Ne haragudj, Ardenis, de sz� sem lehet r�la. A vil�g�rt sem akarlak alulbecs�lni, de teljesen alkalmatlan vagy a rabszolga-keresked� szerepre. Egy�ltal�n semmif�le alvil�gi figura alak�t�s�ra nem vagy ide�lis.
– Mire gondolsz? – h�ztam �ssze a szememet.
– A fen�be is Deni, n�zz m�r t�k�rbe. Olyan feh�r �s puha a b�r�d, mint egy ma sz�letett csecsem�nek, olyan f�nyes �s �polt a hajad, mintha valami holorekl�mban lenn�l, a modorod messze t�l el�kel�, a gesztusaidr�l csillagk�zi t�vols�gb�l megl�tszik az �ri neveltet�s �s mindehhez apr� vagy �s t�r�keny.
– Tudod ki a t�r�keny…- motyogtam zavartan, de �n is �reztem, hogy ez bizony gyenge ellen�rv volt. – T�ged akkor is mindenki t�l j�l ismer. – t�rtem vissza ink�bb eredeti kijelent�semhez. – Nem b�nom, ha nem �n, akkor menjen Wilwarin. Neki �gyis testhez�ll�bb lenne a szerep.
– Ebben igazad van, de Wilwarin csak most �p�l fel… Belegyeztem a kedved�rt, hogy megpr�b�ljuk megv�rni, am�g rendbe j�n, de a Lola Sayun t�rt�ntek ut�n kiz�rt, hogy a gy�gy�t�k r�b�lintanak egy inkognit�s k�ldet�sre. �s �n sem vagyok hajland� a padawanom lelki �ps�g�t kock�ztatni Palpatine ostoba szesz�lyei miatt…
Nem b�rtam ki, felkuncogtam Obi-Wan d�h�s kifakad�s�n… Hi�ba vigy�zott, hogy mindig diplomatikus legyen, ha a hozz� k�zel �ll�kr�l volt sz�, mesterem hirtelen k�lykeit v�d�, n�st�ny nexuv� v�ltozott…
– Rendben, feladom. De fenntartom, hogy nagyon k�nnyen lebukhatsz.
Obi-Wan felvonta a szem�ld�k�t.
– Megtisztel, hogy �gy b�zol bennem. – k�z�lte sz�razon.
De mindketten tudtuk, hogy ezt m�r nem mondja komolyan. �s azt is mindketten tudtuk, hogy nem sz�m�tott a v�lem�nyem. Az �v� sem sz�m�tott. Kavicsdarabok, �ri�si, �l� dejarik t�bla mozgathat� b�bui voltunk mindketten; elemei egy rendszernek, egy j�t�knak. Eszk�zei a „nagyobb j�” el�r�s�nek. Fel�ldozhat�, n�ma eszk�zei.
�s mi ezt t�rt�k. A c�l�rt. A nagyobb j��rt… Egyszer v�ge kellett legyen ennek az eg�sznek. Semelyik h�bor� nem tarthatott �r�kk�!

Hossz� napokig azonban nem t�rt�nt semmi… A holonet tov�bbra is hangosan k�vetelte a Fekete Nap felsz�mol�s�t, Wilwarin lassacsk�n gy�gyulgatott (b�r �n az els� eset ut�n ki voltam tiltva t�le…), Palpatine pedig nem engedett az elk�pzel�seib�l.
Az id�m nagy r�sz�t a Templomon k�v�l t�lt�ttem. J�rtam a r�gi b�rokat, figyeltem a k�zhangulatot. Id�nk�nt elbolyongtam az als�bb szintekre, z�r�sebb mulat�kba, h�tha hallok valami hasznosat, �s lassan-lassan gy�ltek is az inform�ci�k a Fekete Napr�l.
Egyre t�bb jel utalt arra, amit m�r am�gy is sejtett�nk, hogy a b�nbanda igen magas rang� politikusok t�mogat�s�t �lvezi, mindk�t oldalr�l. Ennek ellen�re persze megt�rt�nhetett, hogy val�j�ban a Szeparatist�kat t�mogatt�k, �s azt azt egy-k�t szen�tort, aki falazott nekik, igaz�b�l csak alaposan �tvert�k. De �n ezt nem tartottam val�sz�n�nek. Az � �rdek�k a h�bor� fenntart�sa volt; a k�oszhelyzet nekik kedvezett. Mindk�t f�l – mostan�ig – igyekezett kiker�lni nekik, att�l val� f�lelm�kben, hogy ha magukra harag�tj�k a Blacksunt, az majd �t�ll az ellenkez� oldalra. Sem a Szen�tus, sem a Szeparatista Tan�cs nem l�pett fel eddig ny�ltan a terrorszervezet ellen, nem mert�k kock�ztatni, hogy a h�bor� mellett m�g egy ilyen vesz�lyes ellens�get is szerezzenek maguknak. A szervezet �gy is sok k�rt okozott, de kevesebbet, mintha – mondjuk – ny�ltan szembesz�llt volna a K�zt�rsas�ggal.
Id�k�nt Obi-Wan is elk�s�rt engem, �s egy�tt ben�zt�nk Dexhez is n�mi inform�ci�-morzs��rt. A bar�ts�gos besalisk term�szetesen adott is egy-k�t hasznos tippet (p�ld�ul, hogy a Blacksun a Tatooinon n�h�ny rabszolga- keresked�vel k�v�n �zletet k�tni a napokban)… Sajnos a hasznos tippek mell� j�rt Dex meglehet�sen...egyedi konyham�v�szete, ami ut�n egy teljes �jszak�t v�gigh�nytam. (Obinak persze semmi baja nem lett – � el�rel�t�an engem tukm�lt az �tellel, �s t�vol tartotta mag�t mindent�l, amit Dex egy�ltal�n meg�rinthetett.)
Elj�tt azonban az a pillanat is, amikor mindketten �gy �rezt�k; tov�bbi felk�sz�l�s m�r �rtelmetlen. Minden inform�ci�t akkor sem tudtunk volna �sszegy�jteni, ha az eg�sz �let�nket erre tessz�k fel.
Nem maradt m�s h�tra: meg kellett v�rni, am�g Vokara Che �s Yoda elengedik Wilwarint.

El sem hittem, mikor v�gre-valah�ra elindult vel�nk a csatahaj� �s �dv�z�lhettem a katon�inkat. Visszhangnak k�l�n �r�ltem, � a Lola Sayun meg�lt esem�nyek �ta k�l�n�s helyet foglalt el a sz�vemben… Nem mintha am�gy sok k�z�s pontot tal�ltam volna a katon�val, �pp ellenkez�leg. De azt tiszt�n l�ttam, hogy Wilwarinnak mennyire fontos � (b�r, hogy eg�szen pontosan mennyire fontos, azt csak sejthettem), �s annak is szemtan�ja voltam, hogy Visszhang mennyit seg�tett bar�tn�mnek. Ha m�s�rt nem, ez�rt mindenk�pp �r�k h�l�mat �rdemelte ki. Arr�l nem is besz�lve, hogy a hal�lbolyg� ut�ni haza�ton � volt az egyetlen �pesz� t�rsam, az egyetlen seg�ts�gem beteg bar�tn�m kezel�s�ben...Nos, maradjunk annyiban, hogy az ilyesmi k�zel hozza az embereket egym�shoz. De persze kit�r� lelkesed�ssel �s szeretettel �dv�z�ltem az eg�sz osztagot, nem csak �t. Igen, m�g Szik�t is!

Nagyon j�l kij�tt�nk a katon�kkal most is; az �rutaz�s hossz� �r�i szinte elr�ppentek a fej�nk felett. Ut�v�gre volt mit mes�lni�k; k�ldet�sek, amiken Wilwarinnal mi nem vett�nk r�szt, �s persze, hogy pontosan mi is t�rt�nt legut�bb. Igaz, Lola Sayut nem nagyon hoztuk fel t�m�nak, ha Wil is ott volt, s ha m�gis, igyekezt�nk a k�ldet�s legelej�r�l besz�lni; hogyan hibern�ltatta mag�t Wilwarin �s Ahsoka, hogyan vezette a csapat egy r�sz�t Anakin… De sem Visszhangnak, sem bar�tn�mnek nem volt kellemes ez a t�ma, �gyhogy legt�bbsz�r ink�bb m�sr�l mes�ltek a fi�k.
�s persze sokszor eszembe juttatt�k a saj�t csapatunkat; K�l�nc�t, �lmost �s a t�bbieket. Borzaszt�an hi�nyoztak, sokat megadtam volna m�r �nmag�ban az�rt is, hogy tudjam: �letben vannak-e.

Mik�zben �n a Bumer�ng-osztagr�l filozof�lgattam, Davijaan sim�n, �s teljesen titokban rakta le a g�pet a Tatooin egy elhagyott, homokd�n�k �ltal viszonylag rejtett r�sz�n. A peremvid�knek ez az eldugott, kop�r bolyg�ja a huttok ir�ny�t�sa alatt �llt, �s �gy t�nt, sz�rre�lisan fontos szerepet j�tszott a galaxis t�rt�nelm�ben. L�ttam Obi-Wanon, hogy furcs�n is �rzi mag�t, ahogy lel�p a puha homokba, s az Er�n kereszt�l �reztem, ahogy megrohanj�k az eml�kek: Anakin, Padm� Amidala �s Qui-gonn harca a sith lovaggal…
A bolyg� ikernapjai sejtelmesen f�nylettek a l�that�ron, �s engem elfogott az az �rz�s, hogy ezt a k�pet m�r l�ttam valahol...igen, az Ilumon… De m�gsem. Az valahogy m�s volt…
De nem volt id�m megfejteni a k�rd�st, mert Obi-Wan belev�gott az utols� eligaz�t�sba:
– Nem lesz n�lam semmif�le jelz�-k�sz�l�k. Nem kock�ztathatom meg, hogy lebukjak, �s...
– Mester, ez �r�lts�g! – csattant fel Wilwarin, amivel engem is er�sen meglepett. – Honnan a kriffb�l fogjuk �gy tudni, ha valami baj t�rt�nik veled?
– K�t nap el�nyt hagyjatok nekem. K�t nap m�lva a speci�lis osztaggal gyertek razzi�t tartani. A Mos Eisley-i kantin�ban tal�lkozunk.
– De Mester. Honnan a fen�b�l tudjuk, hogy mikor leszel �pp a kantin�ban? �s mit csin�ljunk, ha nem vagy ott?
– Ardenis tudni fogja – n�zett r�m Obi-Wan, �s �that� tekintet�b�l nem volt neh�z meg�rtenem a m�g�ttes �zenetet: B�zom benned, ne okozz csal�d�st!
– Rendben – d�rm�gtem mogorv�n. – Csak hogy tudd; gy�l�l�m, amikor ilyen helyzetbe hozol.
– Nem �n hozlak ilyen helyzetbe – cs�v�lta a fej�t. – A vil�got okold ez�rt...Vagy a h�bor�t. Vagy amit akarsz, csak ne engem. Az Er� legyen veletek!
Azzal felpattant a felsz�ni suhan�ra, �s m�sodpercekkel k�s�bb m�r csak a felkavart homokfelh�ket figyelhett�k ahogy lassan elcsitulnak… Dermedt, hideg n�mas�gba borult a sivatag a tatooini naplement�ben.

Az elk�vetkez� k�t nap fesz�lt v�rakoz�sban telt el. Mindannyiunkat megviselt, hogy nem tehet�nk semmit; m�r majd sz�tfesz�tett minket a cselev�si v�gy, mire m�sodik nap d�lben v�gre �gy �reztem az Er�ben, hogy mehet�nk. Sietve el is b�cs�ztunk Cody�kt�l �s a f�nyesre pucolt elit katon�k k�s�ret�ben, k�zt�rsas�gi embl�m�kkal ell�tott suhan�kkal indultunk neki Mos Eisley z�r�s vil�g�nak.
A peremvid�ken ez m�r �nmag�ban is kock�zatos tev�kenys�g volt, a huttok nem n�zt�k j� szemmel a k�zt�rsas�giakat a bolyg�ikon. Ez�ttal azonban nem tehettek semmit; nem a bolyg� bel�gyeibe akartunk belesz�lni, a Blacksunt pedig �k is �ld�zt�k, „hivatalosan” nem t�rt�k meg a birodalmukon bel�l. Hivatalosan semmit nem tehettek ellen�nk, s�t, �r�mmel kellett fogadjanak minket. Az persze m�r egy m�sik k�rd�s volt, hogy nem hivatalosan mi mindent tehettek meg ellen�nk. Abban mindenesetre biztosak lehett�nk, hogy nem fognak �r�mmel fogadni, de ezen sehogy sem tudtunk volna seg�teni. Eleinte m�g gondolkoztunk rajta, hogy el�re sz�lunk a hutt tan�csnak az �rkez�s�nkr�l. Ez egyr�szr�l el�re megoldotta volna a probl�m�t, mert nem igaz�n tagadhatt�k volna meg nek�nk a lesz�ll�st, m�sr�szr�l m�g jobb alibit szolg�ltatott volna nek�nk. Csakhogy gondolnunk kellett arra is, hogy a huttok esetleg figyelmeztetn�k a Blacksun helyi szervezet�t az �rkez�s�nkre, ez�ltal ellehetetlen�tve Obi-Wan m�k�d�s�t… �gy azt�n eltekintett�nk az el�zetes egyeztet�st�l, �s legink�bb abban rem�nykedt�nk, hogy igyekeznek nem belefolyni az �gybe, �s tudom�st sem vesznek majd r�lunk.

Val�sz�n�leg el�g hat�sos l�tv�ny lehett�nk, ahogy besz�guldottunk a poros, mocskos, zs�folt Mos Eisley-i piacra. A katon�k feh�r uniformisa csillogott-villogott a napon, Wil �s �n pedig mindig is impoz�ns p�ros voltunk; egym�s t�k�letes ellent�tei. Wilwarin, fenyeget�, vibr�l� vulk�n, �n pedig hideg, sz�m�t� h�vihar.
H�tunk m�g�tt pedig �t�s, �k�l, Waxos, Szike �s Visszhang suhant, laza, fenyeget�en prec�z alakzatban. Ahogy lef�kezt�k �k is a suhan�ikat �s egy pillanatra visszan�ztem r�juk, hirtelen r�d�bbentem, hogy mi volt benn�k a r�miszt�, mit�l voltak ijeszt�ek a kl�n katon�k m�g annak is, akinek pedig nem volt oka f�lni t�l�k.
Mag�t�l-�rtet�d� term�szetess�ggel, er�lk�d�s n�lk�l voltak t�k�letesek, ez pedig teljess�ggel term�szetellenesnek hatott. Egy droid precizit�sa mestermunka volt, k�ts�gtelen diadala a mechanikusnak, aki �p�tette. Az �ramk�r�kt�l azt v�rta az �l�l�ny, hogy kisz�m�that� �s pontos legyen. Hogy m�s ne is tudjon lenni. De amikor h�s-v�r emberek (kl�nok) mozogtak kecsesen, hal�los pontoss�ggal �s t�k�letes �sszhangban, �s r�ad�sul l�tszott rajtuk, hogy mindez nemhogy nem esik nehez�kre, de egyenesen k�nnyed, k�nyelmes �s norm�lis nekik… H�t az valahol r�miszt� volt.
– �t�s itt marad a suhan�kkal, Waxos �s �k�l a piact�r h�ts� r�sze fel� indul, Visszhang �s Szike pedig vel�nk j�n a kantina fel�. Legyetek agressz�vek, faggassatok mindenkit a Blacksunr�l, ak�r gyan�s, ak�r teljesen �rtatlan k�lsej�.
– Ut�bbi neh�z lesz – jegyezte meg Visszhang finom undorral, �s aki nem ismeri, nem is l�tta volna az arc�n az enyhe ut�lkoz�st. – Itt minden alak gyan�s.
– Nembaj, ann�l viccesebb lesz – vigyorgott Wilwarin. –  Csak �gyesen, fi�k! C�l az, hogy a mai nap Mos Eisleyban nadr�g sz�razon ne maradjon, �gyhogy csak laz�n �s mosolyg�san!
– Wil… – ny�gtem fel.
– Nem �rtem, parancsnok. – k�z�lte Visszhang bamb�n, mire Szike kedves mosollyal odafordult hozz�.
– A biol�giai f�lelmi reakci�t alapul v�ve arra c�lzott Wilwarin parancsnok, hogy id�legesen fel kell f�ggeszten�nk a helyi lakoss�g biztons�g�rzet�t.
– Azaz be kell fosatni �ket, Viszy! – veregette h�tba �t�s a teljess�ggel megbotr�nkozott katon�t, mire mindannyian pukkadozni kezdtek a r�h�g�st�l, Wilwarinnal az �len.
– Naj�, ebb�l el�g volt. Adnunk kell a l�tszatra!- csattantam fel d�h�sen. – Waxos, �k�l induljatok, Visszhang, Szike ti gyertek vel�nk!
Wilwarin m�g akkor is komolyan viaskodott az arcizmaival, mikor m�r legal�bb h�rom v�s�ros koffa rebbent sz�t el�tt�nk, �s Waxos �s �k�l a h�tunk m�g�tt sz�tr�gtak vagy n�gy b�d�t, mik�zben ord�tva, fegyvert fogva k�vetelt�k, hogy azonnal adj�k ki nekik a Blacksun terrorist�it. Visszhang �s Szike teljesen m�s – szerintem sokkal hat�sosabb – m�dszerrel dolgozott. Visszhang csendes szigora, hideg akkur�tuss�ga r�miszt�en hatott m�r mag�ban is, �s mikor Szike saj�ts�gos holdvil�garccal, b�josnak sz�nt mosollyal, fegyverrel a kez�ben megjelent Visszhang m�g�tt, a vallat�sra fogott alakok �ltal�ban hiszt�rikus menek�l�sbe fogtak �s szaladtak… egyenesen Wilwarin karjaiba.
Az igazs�g az, hogy bar�tn�m borzaszt�an �lvezte a j�t�kot, az Er�ben az �rv�nyl�, kaotikus f�lelem mellett egyre er�s�d�, kaj�n j�kedv vibr�lt fel�m bar�tn�m ir�ny�b�l… Egy pillanatra �n magam is elmosolyodtam… Ha nem kellett volna nagyon koncentr�lnom Obi holl�t�re �s esetleges k�zlend�j�re, �n magam is �tengedtem volna magam a jedihez egy�ltal�n nem m�lt�, de ann�l sz�rakoztat�bb tev�kenys�gnek.

Maga a sz�nj�t�k v�g�l is k�nnyebb volt, mint gondoltuk. Az omin�zus kantin�t neh�zs�g n�lk�l megtal�ltuk, �s ahogy bel�pt�nk, Obi-Wan azonnal k�zvet�ttette a keresend� terrorista arc�t nekem, az Er�n kereszt�l. Egym�sra persze nem n�zhett�nk, �gy a k�p nem volt t�l pontos, de nem is kellett, hogy az legyen.
-Zyg�riai – suttogtam oda gyorsan Szik�nek, mert Wil �s Visszhang kicsit lemaradtak. Eredetileg az volt a terv, hogy k�s�bb �rnek a helysz�nre mint mi, �s �gy tesznek, mintha „k�v�lr�l fedezn�k” a kantin�t.
Szike m�g kl�nhoz m�rten is meglep�en gyorsan reag�lt, azonnal elki�ltotta mag�t, hogy „Megvan, akit keres�nk, parancsnok” �s m�r indult is nagy l�v�ld�z�s k�zepette a zyg�riai fel�.
Erre persze kit�rt az �ltal�nos z�rzavar �s egy darabig �n is, �s a f�nyszably�im is t�ls�gosan el voltunk foglalva ahhoz, hogy tudjam, pontosan mi is t�rt�nt.
Mire lecsendesedtek a dolgok Visszhang ott �llt m�g�ttem, fegyverrel a k�zben, Szike �s Wilwarin pedig „elrohantak a sz�kev�ny �ld�z�s�re”. Mint ahogy azt Visszhangt�l megtudtam, a gyan�s�tottunk egy „ismeretlen humanoid csatl�s” seg�ts�g�vel t�vozott egy h�ts� kij�raton.
Megnyugodva deaktiv�ltam a fegyvereimet �s megindultunk sz�p lassan a suhan�khoz. Mikor vissza�rt�nk �t�s morogva k�z�lte, hogy �k�l �s Waxos visszaj�ttek, lerakt�k az uniformisukat �s „inkognit�ban” elindultak a piact�r t�ls� oldal�n tal�lhat� kantin�ba „felt�n�s n�lk�l megfigyelni”. Mosolyogva k�z�ltem, hogy nem baj, nyugodtan mehetnek. Egyel�re �r�lhett�nk; minden terv szerint ment. Most m�r csak v�rni kellett.

�t�s�kkel m�r �pp azon kezdt�nk gondolkodni, hogy mi is felkeres�nk valami helyi �tkez�t miel�tt �hen halunk, mikor egyszerre el�tt�nk termett egy egyenruh�s nemoidiai, aki Jabba a hutt k�ld�ttjek�nt mutatkozott be. „Remek” gondoltam magamban „kezd�dik a balh� a hutt tan�ccsal”.
– Mit akar t�lem Jabba? – n�ztem r� hidegen.
– �fels�ge hasonl� k�rd�st szeretne feltenni mag�nak, Jedi. Tatooin a hutt tan�cs, �s Jabba korm�nyz� fennhat�s�ga alatt �ll. Jedinek itt nincs joga sem rendelkezni, sem igazs�got szolg�ltatni, sem elhozni a h�bor�t a mi b�k�s bolyg�nkra.
Ha nem lettem volna diplom�ciai k�r�kben gyerekkorom �ta, val�sz�n�leg hangosan kinevetem. B�k�s bolyg�, hogyne!
– Nem is k�v�nunk a bolyg� bel�gyeibe belefolyni �s h�bor�t sem hoztunk Tatooinra. – v�laszoltam hidegen. – Katon�immal a Blacksun terrorszervezet �gyn�keit kutatjuk. Ha j�l tudom a hutt tan�cs is hivatalb�l �ld�zi a terrorszervezeteket a bolyg�in.
– Val�ban. Mindazon�ltal Jabba korm�nyz� utas�t�sa, hogy k�s�rjem �n�ket a sz�ne el�.
– Felhatalmaz�somat a jedi tan�cst�l, parancsomat pedig a Kancell�rt�l mag�t�l kapom. – v�laszoltam g�g�sen. – A katon�im pedig t�lem. Jabba nekem nem korm�nyz�m, nem felettesem. Tatooin szab�lyai ellen nem v�tett�nk �s az �gy�nknek semmi k�ze sem Jabb�hoz, sem a hutt tan�cshoz.
– Sz� sincs parancsr�l – hajolt meg a nemoidiai m�zesm�zosan. –  Puszt�n udvariass�gi l�togat�s lenne.
– Akkor h�t udvariasan adja �t gazd�j�nak k�sz�net�nket, �s fejezze ki sajn�latunkat. V�gtelen�l elkeser�t minket, de nem �ll m�dunkban elfogadni a megh�v�s�t, mert id�sz�k�ben vagyunk. Mindazon�ltal h�l�sak vagyunk, hogy gondolt r�nk.
– Gondolja meg! Vesz�lyes lehet idegeneknek Mos Eisley. Jabba �r kegyes, �s �gyelne a biztons�gukra itt tart�zkod�suk alatt – pr�b�lkozott a szerencs�tlen. L�that�lag nem tudta eld�nteni, hogy Jabb�t�l f�l-e jobban, vagy t�l�nk.
– Meghat� ez a gondoskod�s. – mosolyodtam el kedvesen. – �gy n�z�nk mi ki, mint akinek sz�ks�ge van v�delemre? – k�rdeztem �s kezeimet laz�n a f�nyszably�im markolataira cs�sztattam.
Erre m�r v�gk�pp nem tudott mit v�laszolni. S�t�ten n�zett r�m, de meghajtotta a fej�t �s k�z�lte, hogy jelenteni fogja a gazd�j�nak a v�laszomat. Nem minden aggodalom n�lk�l n�ztem ut�na, ahogy elt�nt a v�ros eddigre m�r rendez�d� kavalk�dj�ban. A huttok ravaszak voltak, Jabba k�l�n�sk�pp, r�ad�sul h�res volt a kegyetlens�g�r�l. Most azt�n igaz�n rem�ltem, hogy Obi hamar jelentkezik. �s egy�ltal�n, hol maradtak Wilwarin�k?
Mintha csak erre a k�rd�sre v�rt volna, Wilwarin el�bukkant a t�megb�l, egy �ri�si lep�nyszer� valamit majszolva. Felvontam a szem�ld�k�met.
– Most mi van? – r�ntott egyet a v�ll�n. – �hes voltam.
– �s Szike?
– � soha nem �hes – k�z�lte az �rintett mosolyogva. Egy pillanatig d�bbentem meredtem r�, mert megint el�g hideglel�s tekintete volt, de miel�tt r�k�rdezhettem volna a dologra, Waxos �s �k�l berobbantak a k�pbe.
– Baj van Ardenis! – M�r sz�lniuk sem kellett volna, abban a pillanatban �reztem meg Obi-Wan seg�lyh�v�s�t. Elszorult torokkal fordultam hozz�juk.
– A gener�list leleplezt�k. Valami fejvad�sz vagy kal�z felismerte a m�sik kantin�ban. A zyg�riai, aki vele volt lefogta, �s m�g vagy �ten vet�dtek r� azonnal. Es�lye sem volt.
K�t vill�mgyors k�rd�s �s n�h�ny –  kiss� zavaros – v�lasz ut�n kider�lt, hogy Hondo Ohnak�val hozta �ssze Obi-Want a balszerencse.
– �s most mi lesz? – n�zett r�m az eg�sz t�rsas�g tan�cstalanul.