S�lytalanul lebegtem a semmiben, az id�tlen, t�r n�lk�li mindens�gben. Mintha az Er� r�sz�v� v�ltam volna, mintha beleolvadtam volna. Az Er�…
Csak az Er� van. B�ke �s egyens�ly. Nincs hal�l…
Legsz�vesebben �r�kre ott maradtam volna ebben a mindent �that�, le�rhatatlan, de val�s vil�gban. Vagy csak �lom volt az eg�sz?
 - Wilwarin padawan!
Messzir�l sz�l�tottak, m�gis k�zelr�l. Lassan tisztult a k�p, elt�nt a nagy feh�rs�g. Apr�, r�ncos z�ld alak, g�cs�rt�s bot k�pe rajzol�dott ki el�ttem. M�ly �s �s�reg, ak�r az eleven Er�.
Yoda mester.
N�ztem, de m�g nem l�ttam. Hogy hol voltam az im�nt, nem tudtam. Lassan egyre t�volibb, �lomszer�bb volt az a m�rhetetlen nyugalom, amely k�rbevett egy darabig. De az eml�kek… �reztem �ket. �reztem a s�lyukat a v�llamon. A lelkemen.
 - N�zz r�m.
Csak most eszm�ltem, hogy eddig elb�multam a v�lla mellett. Engedelmesen emeltem vissza tekintetemet, pr�b�ltam �llni az �v�t, de nem tudtam sok�g, �jra f�lren�ztem. A k�rnyezet ismer�s volt, megnyugtat�, ak�r a gy�gy�t� transz, melyb�l kezdtem teljesen magamhoz t�rni. M�gis furcs�n, nem j�l �reztem magamat: mintha egy m�sik ember lett volna a helyemben, mintha valami elveszett volna. Visszas�llyedtem magamba, Lola Sayu s�t�t vil�g�ba, a rideg �s ijeszt�, j�v� �s c�l n�lk�li semmibe. Azt�n valahogy felt�nt, hogy nem csak Yoda �s �n vagyunk itt.
Visszhang meglehet�sen aggodalmas arckifejez�ssel, tan�cstalanul �cs�rg�tt a mester m�g�tt. Nem olyannak t�nt, mint aki menni k�sz�lt, m�g a p�nc�lj�t sem viselte. Jelenl�te visszalend�tett a val�s�gba; mit keres � itt?
 - A katona, veled marad �. - Yoda mester j� er�sen megb�kte a t�rdemet botja v�g�vel, csak �gy tudta el�rni, hogy v�gre r� figyeljek. �sszerezzentem. Nem vettem �szre, hogy kimondtam a k�rd�st, nem hallottam a saj�t hangomat. - Hossz� gy�gyul�s �ll m�g el�tted, padawan.
 - Gy�gyul�s? - csod�lkoztam. Hiszen nem sebes�ltem meg, nem volt semmi bajom. Csup�n f�radtnak �reztem magam, f�radtnak, zavartnak �s elveszettnek.
 - �rny�kot, azt l�tok a szemedben, azt �rzek benned. - Yoda gondterheltebbnek t�nt, mint amilyennek valaha is l�ttam. - Felgy�gyulnod nem fizikai, de lelki sebekb�l kell. Hosszabb �s nehezebb �t ez, b�rmely s�r�l�sn�l.
 - Mester. - pr�b�ltam visszanyerni a magabiztoss�gomat. Nem �rtettem, mi t�rt�nik velem, de biztos voltam benne, hogy csak valami t�ved�sr�l lehet sz�. Hiszen t�l�ltem a Lola Sayut, visszat�rtem. Ardenis seg�ts�g�vel, eml�keztettem magamat. Honnan tudta? �s abban a pillanatban minden m�sn�l jobban v�gytam r�, hogy l�thassam bar�tn�met. �t �s a csapatomat, Codyt, Waxost, �k�lt, mindenkit. - Biztos vagyok benne, hogy ez gyorsan m�l� �llapot. Szeretn�k visszamenni a csapatomhoz, szeretn�m folytatni. Sz�ks�g�k van r�m.
 - De nem most! M�g nem. - �jabb er�s b�k�s. - Engedelmeskedned, most azt kell, �s pihenned.
Egy pillanatig sz�rny�, �mely�t� �rz�s fogott el. Mi�rt mondjak ellent neki, mi�rt tiltakozzak? �n l�ttam a Jedik v�gzet�t. M�r nem tart sok�…
 - Wil! - Visszhang hangja r�m�lten csengett, mintha tudta volna, mire gondolok. De nem tudhatta, tal�n csak az arckifejez�sem ijesztette meg. Elernyedtem, most m�r magam kerestem Yoda tekintet�t, a m�ly, �si b�k�t �s Er�t, h�tha abban v�laszt tal�lok minderre. B�ztam benne… pr�b�ltam csak ezt figyelembe venni.
 - Mennyi id�?
 - Ez t�led, csakis t�led f�gg. - Yoda megfordult, menni k�sz�lt. Csod�lkoztam, hogy nem faggat, nem akarja tudni, pontosan mi is t�rt�nt, vagy csak nem l�tja �gy, hogy ideje lenne. Lassan, megad�an b�lintottam. Yoda m�g utolj�ra visszan�zett r�m. - Mint mondtam, a katona, � veled marad. Olyanoknak volt szemtan�ja, melyekr�l besz�lni nem lehet. Itt maradtok, am�g kell.
Egy�tt? Ez annyira szokatlan volt a Jedikt�l, a Gy�gy�t�kt�l. Ide nem engednek be csak �gy ak�rkit, k�v�l�ll�t semmik�pp, titkos k�ldet�s ide vagy oda. Valami m�st �reztem em�g�tt.
 - Megk�rdezhetem…?
 - A mestered javasolta. J�rt itt, igen. M�g megl�togat, ha lesz ideje.
Az ajt� hangtalanul becsuk�dott, magamra maradtam Visszhanggal. Kis ideig csak b�multuk egym�st, azt�n visszad�ltem, pr�b�ltam feldolgozni a t�rt�nteket. B�rmit megadtam volna csak egy kicsivel t�bb tud�s�rt vagy az�rt, hogy l�thassam bar�taim arc�t, besz�lhessek vel�k, de tudtam, erre m�g nagyon sok�ig nem lesz alkalmam. Azt�n figyelmemet m�s vonta mag�ra, a szekr�nyemre kipakolt szem�lyes holmik. Ezek nem voltak n�lam, m�shogy ker�ltek ide. �s valahogy egy�rtelm�en tudtam a v�laszt.
Obi-Wan… H�l�s melegs�g j�rt �t, sz�gyenkez�ssel keveredve. R�la meg is feledkeztem. Most is, kor�bban is, szinte mindig. Csak most d�bbentem r�, hogy a felsz�n, a l�tszat alatt mennyire tartottam t�le a t�vols�got, hogy �n voltam az, aki nem engedte, hogy val�ban mester �s tan�tv�ny legy�nk. Kaplaa, az els�, az igazi mesterem hal�la �ta fel sem mer�lt bennem, hogy b�rkire is �gy n�zzek fel, mint ahogy �t tiszteltem. �s Obi-Wan tudta ezt. Nem �rz�keltette, n�m�n, l�thatatlanul tett meg �rtem mindent, amit csak lehetett. Mi�rt nem vettem �szre, hogy Kaplaa hal�la ut�n n�la jobb mestert sosem k�v�nhattam volna?
 - H�t ez meg mi?
Nem t�nt fel, hogy Visszhang id�k�zben odal�pett mell�m. Most az Obi-Wan �ltal hozott holmikat szeml�lte k�v�ncsian, felv�ve az egyiket, egy faragott, kiss� groteszk form�j� szobrocsk�t. Csak hogy m�gink�bb kellemetlenn� tegye v�v�d�somat, tudta n�lk�l.
 - A mesteremt�l kaptam. - sz�ntam r� magam a v�laszra. - Nem Obi-Want�l, m�g az els� mesteremt�l, Kaplaa-t�l. Minden padawan kap egy aj�nd�kot a mester�t�l a tizenharmadik sz�let�snapj�ra. Ez volt az �n aj�nd�kom. Kaplaa azt mondta, szerencs�t hoz.
 - �gy tudom, a Jedik nem hisznek a szerencs�ben. - jegyezte meg, mik�zben az ujjai k�z�tt forgatta a t�rgyat, alaposan szem�gyre v�ve.
 - Ez �gy is van, pont az�rt adta nekem ezt. - nevettem fel halkan, majd �rtetlen k�p�t l�tva hozz�tettem. - A mesterem el�gg� furcsa figura volt a Jedik k�z�tt. M�s… teljesen m�s volt, mint Kenobi t�bornok.
De cseppet sem t�bb n�la, ismertem el v�gre azt, amelynek ellenkez�j�r�l eddig makacsul pr�b�ltam megg�zni magamat...

Ardenist csak m�snap engedt�k be. S�padt volt �s meglehet�sen agg�d� arcot v�gott. Visszhang, aki hozz�m hasonl�an nem hagyhatta el a szob�t, tapintatosan elvonult a lehet� legt�volabb �s igyekezett �gy tenni, mintha ott se lenne.
 - Nem hiszem, hogy t�bbet j�hetek. - bar�tn�m bosszankod� pillant�st vetett az ajt� fel�, melynek t�loldal�n Vokara Che val�sz�n�leg m�sodpercre pontosan m�rte a l�togat�si id�t. - Alig akart beengedni, azt mondta, hogy csak tan�cstagok j�hetnek be.
 - Csod�s. - d�nny�gtem lelomboz�dva, mik�zben elk�pzeltem, ahogy Windu mester legszebb mosoly�t el�v�ve megl�togat. Ardenis, mintha l�tta volna kev�sb� vid�m gondolataimat, megjegyezte.
 - Ne agg�dj, Obi-Wan biztos elj�n majd. - elfintorodott, de em�g�tt m�r pozit�v �rzelmek rejt�ztek. - K�pzeld, dr�ga mester�nk a Tan�cs tagja lett.
Nagyot n�ztem; ez n�h�ny pillanatra minden m�st elfeledtetett velem.
 - Nem mondod!
 - Siker�lt alaposan meglepnie. - forgatta a szem�t. - Szok�s szerint.
 - Remek.
Ezut�n csak hallgattunk. Ardenis az arcomat f�rk�szte, �reztem, �n a padl�t n�ztem. Nem k�rdezett, nem mondott semmit, mintha �szt�n�sen meg�rtette, �t�rezte volna a helyzetet, �s ez�rt rendk�v�l h�l�s voltam neki. Ennek ellen�re tudtam: nem hallgathatok �r�kk�, ha el�tte m�g igen, hisz � sosem fog semmit er�ltetni, a Tan�cs, Yoda mester m�r nem lesz ilyen eln�z�. Fogalmam sem volt, mikor leszek k�pes szavakba �nteni b�rmit is, amit a Lola Sayun tapasztaltam. Hisz m�g magamnak sem tudtam elmondani.
Nagy nehezen elszak�tottam a tekintetemet, feln�ztem Ardenisre.
 - Elm�sz?
V�g�l is, l�tsz�lag nem v�ltozott semmi. Ugyanolyan fizikai er�ben voltam, ugyan�gy �rz�keltem, csak a lelkemre teleped� s�t�ts�g v�ltoztatott azon, ami eddig volt. �s valahogy tudtam, hogy Ardenis nem csup�n l�togat�ba j�tt, ez egyben egy �jabb b�cs� is.
 - Igen. - ismerte el kelletlen�l. - A Tan�cs egy igen k�nyes �s meglehet�sen hossz� feladatot b�zott r�m... De nem fogok elt�nni. - arc�n halv�ny mosoly jelent meg. - Obi-Wan azt mondta, majd te is bet�rsulhatsz. Ne agg�dj, megv�runk.
Ism�telten elcsod�lkoztam rajta, milyen j�l tudja, hogy kaparjon fel a padl�r�l. M�gis k�ptelen voltam meg�llni, hogy r�k�rdezzek.
 - Ez most egy Jedi vagy egy politikus �g�rete?
 - Egy bar�t�. - Ardenis m�r az ajt� fel� tartott, de hangomra visszafordult kiss�.
 - K�sz�n�m, hogy �rtem j�tt�l. - mondtam csendesen. - Honnan tudtad?
 - Meg�reztem. - vont v�llat finoman. - Ne k�sz�nj semmit... Csak �g�rj meg nekem valamit, Wil.
 - Hm?
 - �g�rd meg, hogy mire visszaj�v�k �rted, rendbej�ssz.
B�lintottam. B�rmi is t�rt�nt, Ardenis szavai, jelenl�te er�t �nt�tt bel�m, olyan tiszt�n, mint mikor a semmib�l jelent meg, hogy szembesz�lljon Grievoussel.
 - A szavamat adom. - feleltem, �s komolyan is gondoltam.
Nem volt m�s v�laszt�som.

Innent�l sz�momra egy j� darabig megsz�nt az id� m�l�sa. Sem �n, sem Visszhang nem hagyhattuk el a Gy�gy�t�s H�z�t, de m�g a sz�munkra kiutalt helys�get sem. Bej�r�sa csup�n a gy�gy�t� mesternek, Vokara Che-nek volt, rajta k�v�l Yoda l�togatott el n�ha. Valami�rt sosem �r�ltem az apr� mester �rkez�s�nek; b�r nem sok sz� hangzott el k�z�tt�nk, figyel�, kutat� tekintete, rezg�sei az Er�ben nyugtalan�tottak. Obi-Wan is ben�zett n�h�nyszor, Ardenis azonban nem j�hetett t�bbet, nem is voltam benne biztos, hogy egy�ltal�n a Coruscanton tart�zkodik. Visszhangot azonban m�gink�bb sajn�ltam: arr�l azt�n sz� sem lehetett, hogy b�rmelyik kl�nt beengedj�k, legyen ak�r parancsnok vagy elit katona. Mivel miut�n vissza�rt�nk, azonnal ide k�ldtek minket, Visszhang m�g csak nem is l�thatta a testv�reit, m�g �t�st sem. Nekem is rosszul esett, hogy egy sz�t sem v�lthatok Codyval �s a fi�kkal, � viszont m�g nehezebben viselte a dolgot. M�g sosem l�ttam kl�nt ennyire mag�nyosnak �s c�ltalannak. Testv�rei t�rsas�ga, a megszokott p�nc�l, fegyverek �s k�rnyezet hi�ny�ban Visszhang furcs�n elhagyatottnak t�nt; biztos voltam benne, hogy legal�bb olyan hasznavehetetlen katon�nak tartja mag�t, mint amennyire �n olyan Jedinek, akire nincs sz�ks�g. Ha egy kl�n katon�t hosszabb id�re n�lk�l�zni akarnak, lefagyasztj�k. Visszhangnak fogalma sem volt r�la, mi�rt ker�lt ebbe a sz�m�ra �rthetetlen, megmagyar�zhatatlan helyzetbe. Testv�rei hi�ny�t sz� n�lk�l t�rte, nem is mutatta, de �n �reztem rajta az ebb�l fakad� szomor�s�got.
Ebben a helyzetben is Obi-Wan volt a rem�nysug�r. Mesterem m�r az els� l�togat�sakor becsemp�szett k�t �zenetet, egyet nekem Codyt�l �s a Szellem sz�zadt�l, egyet pedig Visszhangnak �t�st�l �s a csapat�t�l. Onnant�l kezdve minden alkalommal hozott valamit a fi�kt�l; Obi-Wan Kenobi, a szigor� Jedi mester, a Tan�cs �j tagja valahogy jobban tudta, mire van sz�ks�gem, mint a gy�gy�t� Vokara Che vagy Yoda mester, a Rend feje. De ezen m�r nem csod�lkoztam: elv�gre � volt a mesterem.
M�gis, mindezek ellen�re be kellett l�tnom �s lassan bele is t�r�dtem, hogy Yoda mesternek igaza volt: beletelik n�mi id�be, am�g fel�p�l�k lelkileg a Lola Sayun t�rt�ntekb�l. A Citadella s�t�t, gonosz l�gk�re beleiv�dott a tudatomba �s makacsul igyekezett uralni engem. Az els� �jszaka le sem mertem hunyni a szemem, csak gubbasztottam a s�t�tben magam el� meredve, hallgatva Visszhang b�k�s, egyenletes szuszog�s�t, de m�g �gy sem tudtam el�zni a r�mk�peket, amelyek nap k�zben teljesen v�ratlanul, �jszaka pedig folyamatosan r�m t�rtek. Ilyenkor teljesen leblokkoltam, mint amikor lefagy a holonet, vagy �pp vadul pr�b�ltam szabadulni, sikertelen�l. Magam sem �rtettem, mi t�rt�nik velem, hogyan k�pes valami ennyire az ir�ny�t�sa al� venni a tudatomat. Vokara Che gy�gy�t� mester bizonygatta, id�vel minden r�vid�lni fog, elt�nnek majd a r�mk�pek, de egyel�re nem tudott megnyugtatni. Ha siker�l is legy�zn�m a r�m nehezed� s�t�ts�get, biztos voltam benne, hogy teljesen m�r sosem fogom elfelejteni, sosem lesz minden �jra az, ami volt, �s ez megr�m�tett.
Kezdtem sejteni, hogy Visszhang nem csup�n az�rt maradhatott, hogy ne mondhasson el senkinek b�rmit, ami a titkos k�ldet�shez kapcsol�dik. � l�tta, mi t�rt�nt a Citadell�ban, � volt az egyetlen, aki ott volt velem akkor. Nem mozdult mell�lem, seg�tett, t�relmesen v�rt vagy �pp visszafogott, ha �jszaka megpr�b�ltam t�rni-z�zni, mindezt teljesen mag�t�l �rtet�d�en, f�radhatatlanul, �n pedig nem tudtam el�gg� h�l�s lenni az�rt, hogy maradhatott, m�g ha tudtam is, hogy ez nem tart sok�ig. Egyel�re a Templomban tartott�k, s b�r sosem gondoltam volna, a neh�z helyzet ellen�re ezek a napok csod�latosak voltak. Egy hete m�g elk�pzelni sem tudtam, hogy kib�rom, ha egy id�re �sszez�rnak Visszhanggal, mostanra meg �gy �reztem, ha nem lenne ott, nehezebben t�rn�m a bez�rts�got. T�bbnyire dejarikot j�tszottunk; a strat�giai j�t�kot Obi-Wan hozta nek�nk, lehet�s�get biztos�tva ezzel a v�ge�rhetetlen csat�knak. �n vakmer� �s meggondolatlan voltam ugyan, de mertem kock�ztatni, Visszhang ellenben �vatos, de t�l megfontolt volt. Sosem tudtunk a m�sik f�l� kerekedni, ha �n megnyertem egy j�tszm�t, biztos volt, hogy a k�vetkez�ben � fog diadalmaskodni. Utolj�ra Kaplaa mesterrel j�tszottam dejarikot. Arra sz�m�tottam, hogy ez a t�ny �jabb rossz eml�keket id�z el�, de t�vedtem: minden, ami eszembe jutott az akkori id�kb�l, sz�p volt �s megmosolyogtat�. Azt�n ahogy m�lt az id� �s -Vokara Che igaz�t bizony�tva- fokozatosan h�tt�rbe szorultak a r�mk�pek, �gy j�tt bel�lem egyre t�bb �s t�bb sz�. Besz�lget�sek kezd�dtek j�t�k k�zben, el�sz�r csak k�nnyed, �tlagos t�m�k, majd komolyabbak, ak�r hossz� gondolatmenetek is. Meglep�dtem, hogy Visszhanggal, ezzel a szab�lym�ni�s, visszafogott katon�val mennyi mindenr�l lehet besz�lni. Lassan kezdtem megny�lni, ezzel �ntudatlanul legy�zve a lelkemen �l� s�t�ts�get, s m�g a tapasztalt Vokara Che is csod�lkozott, milyen hamar gy�gyulok. Id�vel az �jszak�kat m�r viszonylag nyugodtan aludtam �t.
Ahogy javult a helyzet, feladatot is b�ztak r�m. K�ldet�st persze tov�bbra sem kaptam, de a Templom falain bel�l, Cin Drallig mester fel�gyelete alatt beseg�thettem az apr� Jedi n�vend�kek f�nykardoktat� foglalkoz�sain. Napi k�t �r�ra elhagyhattam a Gy�gy�t�s H�z�t, hogy gyakorl� karddal a kezemben oktassam a k�vetkez� gener�ci�t. Meglep�en j� elfoglalts�g volt ez, s gyakran kaptam magam azon, hogy Visszhanggal azt tervezgetj�k, mit fogok tan�tani a legk�zelebbi �r�n. Visszhang n�ha elk�s�rt, b�r Drallig mester nem �r�lt t�lzottan a jelenl�t�nek, a gyerekek azonban odavoltak �rte. A kl�n katona jelenl�te egy olyan vil�gba adott nekik betekint�st, amelyr�l m�r sokat hallottak, de nem tapasztalt�k, s Visszhang sz�m�ra, aki a Kamino z�rt, szigor� vil�g�ban n�tt fel, szint�n �j tapasztalat volt azon Jedik n�veked�s�t figyelni, akik egyszer majd a felettesei lesznek, akiknek a parancs�t teljes�teni kell, hisz ezt nevelt�k bel� a kik�pz�sen. N�ha eln�ztem �ket, gondolataimmal viaskodva, pr�b�lva kiverni fejemb�l a Citadella r�mk�peit. Ilyenkor valahol �gy �reztem, mintha nem is lenne h�bor�, mintha a t�voli j�v�ben nekik nem kellene harcolniuk �s meghalniuk. Egyre jobban gy�l�ltem a h�bor�t.

 - Sz�p munka, Frey. - dics�rtem meg a twi'lek fi�csk�t, mik�zben deaktiv�ltam a gyakorl�kardomat. Aznap az � csoportj�t oktattam, �s nagy meglepet�semre azt tapasztaltam, hogy Frey rengeteget fejl�d�tt az ut�bbi id�ben. Igyekeztem betartani az Ardenisnek tett r�gi �g�retemet, miszerint rajta tartom a szemem. Frey kiv�telesen okos volt, �s miut�n m�r nem az foglalkoztatta, hogy miben �gyetlen, hanem igyekezett az er�ss�geire �p�teni, sokkal t�bb sikert �rt el, mint addig valaha. Azon a napon k�l�n�sen j�l teljes�tett, b�r gyan�tottam, hogy ennek nem csak a fejl�d�s az oka. �reztem az Er�ben a megv�ltozott �llapotot �s r� is k�rdeztem.
 - Mire a nagy vid�ms�g?
 - �. - Frey felkunkor�totta lekkui v�g�t, �gy vigyorgott r�m. - Csak �r�l�k a dics�retnek. Ardenis is azt mondta, �gyes vagyok.
 - Ardenis? - meredtem r�. - J�rt itt?
 - Aha, beugrott. - b�logatott Frey. - Hozz�d nem n�zett be?
A fejemet cs�v�ltam.
 - Biztos az�rt, mert rohant jelent�st tenni a Tan�csnak, ut�na szerintem majd t�ged is megl�togat. - folytatta. - V�g�l is, az elm�lt egy h�napban nem igaz�n volt lehet�s�ge kapcsolatba l�pni a Renddel...
 - E-egy h�nap? - t�togtam d�bbenten. Ennyi id� telt volna el az�ta, hogy Ardenis elment, �n pedig a Templomban l�badoztam? Fel sem t�nt az id� m�l�sa, �s ez az inform�ci� most val�s�ggal sokkolt. Frey �rtetlen�l n�zett r�m.
 - Minden rendben?
 - H�t persze. - b�logattam lassan. Egy h�nap... m�g akkor is ez j�rt a fejemben, amikor Drallig mester elb�cs�zott t�lem a Gy�gy�t�s H�za el�tt. Bel�pve pedig �jabb meglepet�s fogadott.
Visszhang �pp az �v�t csatolta �ssze �jonnan fel�lt�tt p�nc�lj�n, gyakorlatiasan ellen�rizve, minden a hely�n van-e. Amikor megl�tott az ajt�ban, addig kifejez�stelen arca nyomban megv�ltozott.
 - Beh�v� parancsot kaptam. - magyar�zta k�nosan toporogva, mintha kellemetlen�l �rinten� a dolog. - Meg kell jelennem a sz�zadomn�l, amilyen hamar csak lehet.
 - H�t persze. - ny�gtem ki v�gre. Az �jabb v�ltoz�s olyan er�vel �rt, mint egy hirtelen, meglepet�sszer� deton�ci�. B�r valahol v�gig tiszt�ban voltam vele, hogy az eddigi helyzet csup�n ideiglenes volt, az ut�bbi id�ben �gy megszoktam Visszhang jelenl�t�t, hogy fel sem mer�lt bennem, hogy egyszer majd megint k�l�nv�lnak az �tjaink. Nem csak megszoktam, k�t�dtem hozz�, ismertem el kelletlen�l, �s ez az �j, szinte teljesen idegen �rz�s csak m�g jobban �sszezavart. K�zel ker�lt�nk egym�shoz Visszhanggal, k�zelebb, mint eddig m�shoz, vagy legal�bb is m�sk�pp k�zel, �szrev�tlen�l, szinte egym�s gondolatait is ismert�k, �s most m�r k�s� lett volna r�venni magamat, hogy csak �gy elengedjem a legcsek�lyebb �rzelem kimutat�sa n�lk�l. Leszegtem a fejemet, hogy ne l�thassa az arckifejez�semet; b�rmit is �reztem, nem hagyhattam, hogy l�ssa. Egy Jedi nem mutathat ki semmit.
 - Hi�nyozni fogsz. - hallottam a saj�t hangomat, mintha nem is �n besz�ltem volna, �s b�r tov�bbra sem n�ztem r�, tiszt�n �rz�keltem az Er�ben, hogy b�r � is ugyan�gy van ezzel, meglep�dik szavaimon. - Hol lesz a k�ldet�s?
 - Arr�l nem kaptam �rtes�t�st. - forgatta kez�ben vadonat�j sisakj�t, s tekintetem egy pillanatig elid�z�tt a hideg, ismer�s T alak� l�t�mez�n.
 - �dv�zl�m �t�s�ket. - mosolyodtam el halv�nyan �s v�gre siker�lt feln�znem. - Te meg vigy�zz magadra.
 - Maga is, parancsnok. - tisztelgett kurt�n, felv�ve a hivatalos hangnemet, de szeme bar�ts�gosan mosolygott. �tfutott a fejemen a k�rd�s, hogy � vajon sajn�lja-e, de azt�n Visszhang lassan, tal�n n�mileg kelletlen�l megfordult, fogta a karab�ly�t �s t�vozott, magamra hagyva a teremben furcsa, idegen gondolataimmal.
Nem maradtam sok�ig egyed�l. M�g le sem nyugtattam az elm�met, f�lresiklott az ajt� �s bel�pett rajta Ardenis. Freynek igaza volt.
 - V�gre. - szusszantott f�radtan, mik�zben Visszhang �res �gy�ra dobta a k�peny�t, de amikor hozz�m fordult, sz�les mosoly �lt az arc�n. - Gyer�nk Wil, pakolni. K�ldet�s�nk van!
 - K�ldet�s. - egy ideig csak n�ztem r�. - Nekem is?
 - Bizony. - b�logatott vid�man. - A Tan�cs pont az el�bb enged�lyezte, hogy �jra csatlakozz a l�gi�hoz, �gyhogy Cody�k v�rnak r�nk a cirk�l�n.
 - Csod�s! - pattantam fel �s �r�lt temp�ban �lltam neki �sszes�p�rni a cuccomat. Szinte el sem hittem, amit bar�tn�m mondott. V�gre mehetek! Vissza a csat�ba, a fi�khoz, a megszokott �letbe. Nem tudtam, a Tan�cs mi�rt d�nt�tt �gy, hogy most m�r t�vozhatok, de nem is �rdekelt. Pillanatok alatt indul�sra k�szen �lltam, Ardenis pedig finom mosollyal d�jazta lelkesed�semet. - Na �s te merre j�rt�l az ut�bbi id�ben?
 - Ne is k�rdezd. - cs�v�lta a fej�t, mik�zben elhagytuk a Gy�gy�t�s H�z�t �s elindultunk kifel� a f�folyos�n. - Az elm�lt n�h�ny h�tben a k�ldet�s�nket k�sz�tettem el�, legink�bb inform�ci�kat gy�jt�ttem. Nem volt �pp kellemes munka, de majd Obi-Wan b�vebben kifejti.
Biccentettem �s egyel�re megel�gedtem ennyivel. Ahogy kil�pt�nk a Templomb�l, �jra elmer�ltem Coruscant forgatag�ban, a zs�folt v�ros, ezernyi apr� �s kev�sb� apr� pontt� zsugorodott j�rm�, ismer�s zsivaj, szagok �s rezd�l�sek t�lzott kavalk�dj�ban. Mintha egy nap sem telt volna el, �s m�gis...
 - Hah� Wil!
Az oldalt dokkol� cirk�l� ir�ny�b�l Cody sietett fel�nk, m�g�tte �k�l �s Waxos �s m�g sokan, zajosan �s vid�man, izgatottan zsongva az Er�ben, hogy azt�n k�r�nk gy�ljenek �rvendezni, pacsizni �s h�tbaveregetni, �sszekapaszkodni, s megint oly er�sen �reztem, hogy t�bbek vagyunk, mint egy csapat, egy csal�d vagyunk, vagy legal�bb is az, amit m�sok csal�dnak h�vnak, nem sokban k�l�nb�zhetnek ett�l... Hi�nyoztak a katon�im, nagyon.
 - J�l r�nk ijesztett�l, hallod-e? - vigyorgott Cody.
 - Ugyan m�r, a parancsnoknak m�g egy robban�s sem �rthat. - kuncogott Waxos �s vele egy�tt a t�bbiek is.
 - Ezt mostant�l k�nytelen leszek al��rni. - csend�lt egy ismer�s hang, �s megfordulva l�ttuk, hogy Obi-Wan k�zeledik fel�nk, r�ad�sul nem is egyed�l: m�g�tte szab�lyosan egyform�n ott mas�rozott �t�s �s Visszhang, �s most el�sz�r tartottam t�le, hogy nem csak az Er�, de az arckifejez�sem is �rulkod�. A t�bornok �rkez�s�re mindenki vigy�zzba v�gta mag�t. - Ardenis, miel�tt elfelejten�m... ha ennek az akci�nak v�ge, jelentkezz a Tan�csn�l. Wilwarin...
 - Igen, mester?
 - Valamit megint elfelejtett�l. - ny�jtotta fel�m az antik f�nykardot halv�ny mosollyal. - Mivel jelenleg nincs fegyvered, enged�lyezt�k, hogy ezt haszn�ld.
 - Igaz�n? - elvigyorodtam. B�r nem mondta, biztos voltam benne, hogy az � keze van a dologban. �s tal�n nem csak ebben... K�rd�n n�ztem Visszhangra, aki val�sz�n�leg elkapta a pillant�somat, mert alig �szrevehet�en r�ntott egyet a v�ll�n. - K�sz�n�m.
 - Nos, akkor ideje indulnunk, uraim. - mondta Obi-Wan, szavait imm�r az eg�sz csapathoz int�zve. Nem sokkal k�s�bb m�r az �pp felsz�ll� cirk�l�n kezdett bele a magyar�zatba, egy holovet�t� el�tt �llva, amely egy ismer�snek t�n� bolyg� kop�r felsz�n�t vet�tette el�nk.
 - Teh�t, ez itt az �ti c�lunk, a Tatooine. Egy K�zt�rsas�gon k�v�l es� peremvid�ki bolyg�, h�bor� szempontj�b�l csek�ly �rt�k� rendszer. Hogy mi itt a dolgunk? - r�vid sz�netet tartott, tekintet�t v�gigfuttatva a hallgat�s�gon. - El�g k�nyes k�ldet�st b�ztak r�nk, �gy a lehet� leg�vatosabban kell majd elj�rnunk. Az ut�bbi id�ben egyre nyilv�nval�bb� v�lt, hogy mind a szeparatist�k, mind a K�zt�rsas�g h�bor�s �gyeibe is beleavatkoznak egyes b�nszervezetek, melyek egyetlen c�lja a lehet� legnagyobb haszonszerz�s. Kihaszn�lj�k m�sok neh�z helyzet�t, a harcokat... Ezen szervezetek mag�nakci�i a f�kancell�r szerint jelent�sen hozz�j�rulnak a h�bor� elny�l�s�hoz.
Lelki szemeim el�tt megjelent egy k�v�r, zs�ros neimoidi moh� k�pe, amint sunyi mosollyal, p�k m�dj�ra t�ncoltat maga el�tt n�h�ny magzagra k�t�tt b�but. Undorodva elfintorodtam �s igyekeztem tov�bbra is minden figyelmemet Obi-Wan besz�mol�j�nak szentelni.
 - C�lunk nem m�s, mint a Fekete Nap; a legnagyobb, legbefoly�sosabb �s ebb�l ad�d�an legvesz�lyesebb b�nszervezet. - mesterem hangja komolyan csengett. - Az ut�bbi idben Ardenis parancsnokkal igyekezt�nk a szervezet ut�n j�rni, megfigyelni, annyi inform�ci�t gy�jteni, amennyit lehet. A megszerzett adatok alapj�n a Tatooine a legmegfelel�bb hely az akci�khoz azon bolyg�k k�z�l, ahol a Fekete Nap megfordul.
Sz�val ez�gyben j�rt el Ardenis, am�g t�vol volt, �llap�tottam meg.
 - A Fekete Nap galaxis-szerte rengeteg helyen bonyol�t �zletet. - vette �t a sz�t bar�tn�m. - Ezt a rendszert nem ellen�rzi sem a K�zt�rsas�g, sem a szeparatista er�k, �gy itt valamivel szabadabban tud mozogni, �s ez�ltal mi is.
 - A sz�zadot v�gsz�ks�gben fogjuk bevetni, de nem kiz�rt, hogy sz�ks�g lesz katonai k�zbel�p�sre. - fordult Obi-Wan Codyhoz, aki kurt�n biccentett.
 - Teh�t tartsuk a poz�ci�t k�v�l, de el�g k�zel, akci�ra k�szen. - mondta, jelezve, hogy meg�rtette a feladatot.
 - Pontosan. - Obi-Wan most Ardenisre �s r�m n�zett. - A bolyg�ra egyel�re csup�n egy speci�lis csapat fog lesz�llni, melynek feladata az lesz, hogy al�t�massza �s meger�s�tse a Fekete Naphoz be�p�l� �gyn�k tiszta sz�nd�kait. Ez�rt ig�nyeltem a hasonl� k�ldet�sekre is kik�pzett elit katon�k seg�ts�g�t. - mutatott Visszhangra �s �t�sre.
 - Sz�val �lrazzi�t tartunk, mint v�letlen�l arra t�ved� ellen�rz� csapat. - foglaltam �ssze. - �s ki lesz a Naphoz be�p�l� �gyn�k?
Obi-Wan felvonta a szem�ld�k�t.
 - �n.
�sszen�ztem Ardenissel, akinek szemmel l�that�an nem volt idegen a terv.
 - Akkor mi... - kezdtem bizonytalanul.
 - Ti vezetitek a razzi�t. - felelte Obi-Wan. - Inform�ci�nk szerint a Fekete Nap �gyn�kei egy helyi szervezettel fognak tal�lkozni, melynek vezet�i m�r ismernek engem �s seg�tenek eljutni a Naphoz. Ha megfelel�en id�z�tj�k az �llrazzi�t, amelyr�l term�szetesen t�j�koztatom �j partnereimet, siker�l k�zelebb ker�ln�m hozz�juk. Sz�val v�logass�tok �ssze, akit gondoltok, azt�n ha lesz�lltunk, megadom a jelet az indul�sra.
 - Az �rkez�sig m�g tizenk�t �s f�l �r�nk van nagyj�b�l. - sz�lalt meg Visszhang. R�mosolyogtam.
 - Az b�ven el�g a felk�sz�l�sre. Csak most k�rlek, ne rohanj az ellens�g �lel� karjaiba.
A katon�k halkan r�h�gtek, Obi-Wan �s Ardenis a fej�ket cs�v�lt�k. K�zben az ir�ny�t�f�lk�ben Davijaan �s leg�nyei �gy d�nt�ttek, ideje gyors�tani; a cirk�l� finoman megr�zk�dott, a k�vetkez� pillanatban pedig elnyelt minket a hiper�r �rv�nyl� k�k m�lys�ge.